2perc tudomány: tudtad, hogy a józan paraszti ész egy tudományos mechanizmus?
Olvass tovább...
Viselkedéstudomány vizsgálja a társadalmi normák hatását, amikor az emberek különböző közösségekben élik az életüket.
Egy közösség akkor működik jól, ha a csoport kialakít egymás között valamilyen együttműködési rendet, ami szerint viselkednek egy közösségben. Ha egy közöségben kialakulnak spontán viselkedési normák mondjuk a szokásra, illemre, erkölcsre vonatkozólag, azt a közösség kötelező erővel ruházza fel és mindenkire igaz szabálynak fogadja el. Természetesen nemcsak így keletkeznek szabályok, vannak tudatosan alkotott törvények egy közösségben.
A normák alap mozgatórugója a kölcsönösség, ezért ha valaki megszegi ezeket az íratlan szabályokat, az következményekkel kell, hogy szembenézzen.
Ahogy felnövünk, elfogadjuk és magunkra nézve kötelezőnek érezzük azokat a normákat, melyeket a családi közösségben vagy az iskolánkban, esetleg a munkahelyen és/vagy közösségekben kialakítanak a közösség tagjai és ami által normák jönnek létre. Ezek a normák nagyban hatással vannak döntéseinkre és kapcsolatainkra, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a saját értékrendünkkel.
Nem mindenki szeretne egyforma súllyal egy közösség tagja lenni.
Olvass tovább...
Azonban vannak, akik teljesen azonosulnak, és belesimulnak a csoportjukba szinte előrébb helyezik a csoportérdeket, mint saját meggyőződésüket.
Ezért olyan veszélyesek a zárt, dogmatikus csoportok, melyek alapvető szabályrendszere a teljes engedelmesség és alávetés. Ilyenkor történik meg, hogy a könnyen befolyásolható személyek teljesen kifordulnak magukból, hiszen az azonosulástól már teljesen alávetik magukat a manipulatív csoportvezetésnek.
A különböző közösségekhez való tartozás rendkívül fontos az emberek számára, de itt is elkerülhetetlen a tudatos választás és a szélsőségek kerülése.