Magyarul számoló idegen kislányt találtak Ázsiában, tőlünk sok ezer kilométerre – és van rá magyarázat

A magyar a finnugor nyelvcsaládba tartozik, és ezáltal rokonságban áll a finnel, valamint egy sor más – létező vagy már kihalt – nyelvvel. Ez azonban nem jelent feltétlenül biológiai vagy vérrokonságot, csupán azt, hogy az érintett népek hosszabb ideig egymás mellett, vagy összekeveredve éltek a történelem egy adott időszakában.

Hanti- és Manysiföld nem tartozik a világ legismertebb térségei közé, elsősorban azért, mert nem alkot önálló államot, hanem Oroszország autonóm közigazgatási egysége az Urál-hegységtől keletre, Nyugat-Szibériában, az Ob folyó környékén.

A hanti nyelv az uráli nyelvcsalád tagjaként a magyar egyik legközelebbi rokonának számít. Erre persze legyinthetnénk, különösen úgy, hogy beszélőinek száma ma már csupán néhány ezerre tehető.

800 éve így beszélhettek a magyarok? Ezek voltak az első magyar szavak az első magyar nyelvű versben - ezekre gondoltál volna?

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Mégis megható, amikor egy hanti nyelven beszélő embert hallunk, hiszen valahogy úgy érezhetjük magukat, mint Julianus barát, aki a 13. században a keleten maradt magyarok felkutatására eredt, és meg is találta őket.

Az alábbi videóban egy hanti kislány számol el egytől hatig, ami elsőre talán idegenül hangozhat számunkra. De figyeljünk csak jobban oda, és halkan számoljunk vele magyarul! Igaz, hogy a magánhangzók még ma is tökéletesen egybecsengenek, csupán a mássalhangzók terén történt némi módosulás?

Érdekesség, hogy a hantiknak éppúgy két elnevezésük van, mint nekünk. A világ számára Hungarianok vagyunk, mi azonban magyarnak hívjuk magunkat. A hantikkal is ez a helyzet, őket az idegenek osztjákoknak nevezik, ami tatár eredetű név, és „nem mohamedánokat” jelent.