Eljött a korlátlan bőség ideje? A kínaiak rájöttek, hogyan lehet másfélszeres termést kipréselni a növényekből

A folyamatosan növekvő létszámú emberiség élelemmel való ellátására új módszereket kell kitalálnunk. Fokozottan igaz ez az olyan népes országokra, mint például Kína, ahol a kutatóknak sikerült „szuperrizst” kifejleszteniük.

Lényegében nem tettek mást, mint megduplázták a növény egyik génjét, amitől az „turbó” üzemmódba kapcsolt, rögtön 40 százalékkal magasabb termést hozott. Egyszerűen képessé tették arra, hogy több műtrágyát (vagyis tápanyagot) szívjon fel és raktározzon el, de felpörgették a fotoszintézisét is, ezáltal meggyorsították a fejlődését.

Már csak az a kérdés, hogy nem olyan módosítást végeztek-e a növényen, amely majd a fogyasztó egészségre is kihat. Vajon nem lesz majd két orrunk és három fülünk a génmódosított élelmiszerektől?

Erről évek óta komoly vita folyik a mezőgazdaságban, és aligha várható hamar megegyezés a támogatók és ellenzők tábora között. Feltehetőleg a kétségek csak akkor múlnak el, ha sok millió ember éveken, évtizedeken keresztül probléma nélkül fogyasztja a „megbuherált” termékeket.

A génmódosított (GMO) élelmiszerek, alapanyagok forgalmazása, használata Magyarországon jelenleg nem engedélyezett, Kína azonban a milliárdos népességével nem engedheti meg magának, hogy finnyáskodjon.

A kutatók az aggályok eloszlatása érdekében azzal takaróznak, hogy valójában nem génmódosítást, hanem génszerkesztést végeznek – például jelen esetben is a „szuperrizs” megalkotásánál.

Mi a különbség? A génmódosításnál a génállományt jórészt véletlenszerűen beépülő génekkel változtatják meg, esetenként más élőlényekből származó gének beültetésével. A génszerkesztés viszont ennél óvatosabb eljárás, hiszen célzottan módosítanak, finomhangolást végeznek, csak azokat a darabkákat (nukleotidokat) cserélik ki, amelyeket a kutatók szeretnének.

„A több hatást koordináló egyetlen gén okozta hozamnövekedés valóban elképesztő. Nem hiszem, hogy valaha is láttam ehhez hasonlót”

– mondta a kínai eredményektől lenyűgözve Matthew Paul növénygenetikus, aki maga nem vett részt az említett kutatásban. A kínaiak 13 olyan gént találtak, amelyek „bekapcsolnak”, ha a növény nitrogénszegény talajba kerül, vagyis fokozzák a tápanyagfelvételt. Nem kellett tehát mást tenni, mint ezen gének egyikét megduplázni, hogy még hatékonyabban működjön a rizsnövény.