promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Előkerülhetett a legendás Szent Grál, de nem úgy néz ki, mint az Indiana Jones-filmben

Előkerülhetett a legendás Szent Grál, de nem úgy néz ki, mint az Indiana Jones-filmben

Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

William Shakespeare műveinek is köze lehet a híres kehelyhez.

A Szent Grál állítólag egy olyan csodás kehely, amely halhatatlanságot ajándékoz annak, aki iszik belőle. Abból a smaragdból készült, amely Lucifer koronájából hullott ki, amikor az Úr a mennyből letaszította, belőle ivott Jézus az utolsó vacsorán, és később ebben fogták fel a keresztre feszített Megváltó vérét.

A századok során rengetegen indultak útnak, hogy rátaláljanak, de ilyen szerencsében csak az arra érdemeseknek lesz részük. A William Shakespeare művei szakértőjének számító Paul Hunting szerint a Grál a híres drámaíró alkotásaiban található elrejtve.

Hunting egy évtizedet töltött el a leghíresebb Shakespeare-alkotások (a Macbeth mellett a Hamlet és A vihar) ebből a szempontból történő elemzésével. Radikális és újszerű kérdéseket tett fel velük kapcsolatban, a Macbeth például szerinte arról szól, hogy győzedelmeskedett Krisztus a sátán felett.

Hunting úgy gondolja, hogy a Grál valójában nem egy kehely, hanem egy sor olyan spirituális tanítás kulcsa, amelyeket Jézus osztott meg a követőivel, vagyis olyan titkos tudáshoz vezet, amely csaknem két évezrede el van rejtve az emberiség elől.

A megfejtés pedig Shakespeare munkáiban rejtőzhet, és a drámaírónak azért kellett körmönfontan becsomagolnia, nehogy magára vonja vele az egyház haragját. A legfontosabb üzenete Jézus rejtett tanításainak az, hogy az emberiségnek Isten már feltétel nélkül megbocsátotta minden múlt-, jelen- és jövőbeni bűnét.

Az eredendő bűn gondolatának így már nincs értelme, az Istenhez vezető út mindenki számára nyitott, és szabadon elérhető, függetlenül a fajától, vallásától vagy szexuális irányultságától. Ezt Jézus már az utolsó vacsorán kinyilatkoztatta, a kereszten kihulló vérével pedig örök időkre meg is pecsételte az Úr és az emberek közti köteléket.

Bár a korai keresztények minderről jól tudtak, a 325-ben összehívott niceai zsinat döntései igyekeztek eltitkolni mindezt a hívek elől. A felemelkedő egyház rövid idő alatt üldözöttből üldözővé vált, maga mondhatta meg, ki vagy mi az eretnek, és az elnyomás érdekében az uralkodói hatalom erőszakszervezeteit is felhasználhatta.

Mindez érthető, hiszen ha kiderül, hogy az emberiség nem eredendően bűnös, akkor senki sem félt volna a pokoltól, nem lett volna bűntudata, és nem tartott volna bűnbánatot, amelynek következtében az akkor csak nemrég született keresztény egyház hatalma sem erősödött volna meg.