Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Megtalálták az ókor egyik leghíresebb személyének aláírását, a lelet olyan értékes lehet, mint a Mona Lisa

Megtalálták az ókor egyik leghíresebb személyének aláírását, a lelet olyan értékes lehet, mint a Mona Lisa

Tech & Tudomány

Megtalálták az ókor egyik leghíresebb személyének aláírását, a lelet olyan értékes lehet, mint a Mona Lisa

Tech & Tudomány

Promotions 21:41

A szakértők szerint az aláírás valóban saját kezű lehet.

A Krisztus előtti első században uralkodó Kleopátrát az akkori világ legszebb nőjének tartották. Az egyiptomi uralkodó elcsavarta Julius Caesar és Marcus Antonius fejét is, a rómaiakkal kialakított baráti viszony révén sikerült viszonylag hosszabb időre bebiztosítania a hatalmát.

A Kleopátra név meglehetősen gyakori volt az ókori Egyiptomban, a szóban forgó hölgy a hetedikként szerepelt ezen királynők sorában. Őt tartják az utolsó fáraónak, bár ezt címet később a területet elfoglaló római császárok maguk is viselték.

Természetesen bő 2000 év távlatából elég nehéz olyan leleteket találni, amelyek közvetlenül a híres uralkodónőhöz kapcsolhatók. Egy-egy ilyen tehát elképesztő ritkaságnak számítana, és olyan felbecsülhetetlen értékkel rendelkezne, mint például Leonardo híres festménye, a Mona Lisa.

A kutatók most alighanem rábukkantak egy ilyen páratlan kincsre, legalábbis a holland Peter van Minnen szentül meg van győződve róla. A Ptolemaioszok időszakából származó papiruszról van szó, pontosabban annak a szövegéről.

Abban ugyanis ott szerepel a görög „ginesthoi” szó, amely szabad fordításban a „parancsolatom szerint” jelentéssel bír. Peter van Minnen szerint ezt maga Kleopátra biggyesztette a papírra, mégpedig saját kezűleg, így a szó a híres királynő egyetlen fennmaradt aláírása lehet.

Az elképesztő leletnek van egy vicces érdekessége, úgy tűnik ugyanis, hogy Kleopátra a szóban nyelvtani hibát vétett. Helyesen ugyanis ginesthō lett volna a forma, de ő még a végére biggyesztett egy görög ióta betűt, ami gyakori tévedésnek számított abban az időben.

A szövegről azt is tudják, hogy Krisztus előtt 33-ban küldték Alexandriába, Egyiptom egyik legnagyobb városába. Egy királyi rendeletről van szó, amely adómentességet és pénzügyi könnyítést biztosít egy Publius Canidius nevű római tisztnek, Marcus Antonius szövetségesének.

Az írás meglehetősen személyes hangvételű, ráadásul annak a Marcus Antoniusnak a cimborájához szól, aki négy évvel korábban feleségül vette Kleopátrát. A szakértők ezért gondolják úgy, hogy ebben az esetben nem egy udvari írnok, hanem maga a királynő kanyarította a papiruszra a megerősítést jelző, aláírásként funkcionáló görög szót.

Fotó: Profimedia

Borítókép: Profimedia