Az Asch-kísérlet kíméletlenül leleplezi az embert, vajon a magyarok többségére is igaz ez?

A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogy az egyén viselkedését, hogyan befolyásolja egy másik egyén vielkedése vagy a társas környezet kölcsönhatása. 

Az első szociálpszichológiai kutatásokban arra jöttek rá, hogy az emberek jobban teljesítenek csoportban, mint egyénileg, ezt a versenyszellemmel magyarázták. Gyerekeket is megvizsgáltak, hogy tekerjenek fel horgászzsinórt egy orsóra. A gyerekek mások jelenlétében gyorsabban feltekerték a zsinórt.

Az 1950-es években az Asch-féle kísérletsorozatban a konformitás hatásával kísérleteztek. Ebben a kísérletben az alanyok elé 2 lapot helyeztek az egyiken egy vonal volt a másikon pedig 3  eltérő hosszúságú. Az volt a feladat, hogy találják meg az alanyok az első kártyán lévő vonal párját a 3 között. Rendkívül egyszerű feladat volt.

Azonban az alanyok között volt nyolc beépített személy. 

Két kártyát helyeztek eléjük, az egyiken egy standard vonal volt, a másikon pedig három eltérő hosszúságú vonal.  A csoporttagok egymás mellett ülve egymás után sorban hangosan mondták a választ. Az első két alkalommal jó válaszokat adott az első 5 beépített alany és a 6. valódi kísérleti alany is. Azonban a 3. körtől mind az 5 alany egyformán rossz választ adott és arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a 6. helyen ülő kísérleti alany vajon a jó választ adja vagy a többiek magabiztos rossz válasza okán szintén rossz választ ad követve a csoportot.

 A kísérleti személyek 75%-a legalább egy alkalommal a beépített személyek rossz válaszát mondta, 50%-a pedig hat vagy annál is több alkalommal.

Ennek az az oka, hogy ha a többség más gondol vagy tesz, kényelmetlenül kezdjük érezni magunkat, ha "kilógunk a sorból" könnyebb akár a rosszat követni, mint magunk gondolkodni és azért vállalni a felelősséget. Ez a konformitás elmélete, az egyén igazodása a csoportnormához.

Halálos orosz alvásmegvonás-kísérlet: vajon mi az igazság?

Olvass tovább...

Olvass tovább...