Miért ferde a magyar Szent Korona keresztje?
Olvass tovább...
A ferdeségük nem szándékos, a rosszul megválasztott helyszín okozta a végzetüket.
A pisai ferde torony Földünk leghíresebb építészeti alkotásai közé tartozik. 1173-ban kezdtek neki az első szintjének, de a süppedős talaj miatt már az induláskor komoly gonddal találták magukat szemben. A dóm pompás harangtornya ugyanis dőlni kezdett, amit az újabb szintek és oszlopsorok eltérő hosszúságával próbáltak korrigálni.
Kevésbé ismert, hogy Magyarországon is találhatók ferde tornyok. Például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamossályi községben, ahol a református templom néz ki elég meghökkentően.
Olvass tovább...
A középkori eredetű építményt 1835 és 1865 között romantikus stílusban építették újjá, és a problémák ekkor kezdődtek. A torony ugyanis előbb megsüllyedt, majd ferdülni is kezdett, és ma már a dőlése eléri a 80 centimétert a függőleges síkhoz képest.
Az épület korábban természetesen katolikus templom volt, de 1700-ban már a kálvinisták által „elfoglaltként” emlegették. A nyolcszögletű, 42 méter magas torony vizenyős talajra épült, ezért rendkívül érzékeny minden külső behatásra, nem csoda tehát, hogy látványosan meghajlott.
Olvass tovább...
Nógrádban pedig a „palóc ferde tornyot”, a szécsényi tűztornyot találhatjuk, amely sajnos mind a mai napig dőlésben van. A zöld tetejű sárga építményt a 18. században emelték barokk stílusban, ám akkor még nem tűnt úgy, hogy probléma akadna vele.
A második világháborúban aztán bomba robbant a közelében, ami alaposan megreszkette. Sokkal valószínűbb ugyanakkor, hogy az elferdülését a talaj agyagrétegének lassú elcsúszása okozta. Érdekesség, hogy Szécsény eme nevezetessége nagyjából hasonló mértékben dőlt meg, mint a híres pisai torony.