Titokzatos és zavarba ejtő érméket találtak Pompejiben – mindegyik obszcén szexuális aktust ábrázol

Az ókori Pompeji városa mind a mai napig tartogat meglepetéseket a régészek számára. A települést két évezrede, 79-ben pusztította el a kitörő Vezúv, egyszersmind a hamu- és lapillitömeg konzerválta is azt az utókor számára.

A szervezett ásatások már a 18. század közepén megindultak, és a feltárások jelenleg is tartanak. Ezek során bukkantak rá a spintriae nevű bronz vagy réz érmékre is, amelyek pontos funkcióját egyelőre nem ismerjük.

A kis, kör alakú „zsetonok” ugyanis zavarba ejtő módon páros szexjeleneteket ábrázolnak, és mindebből arra következtetnek a kutatók, hogy bordélyházakban használhatták őket. Talán nem fizetségként, hanem egyfajta sorszámként vagy szobaszámként, az érmék hátulján ugyanis 1-től 16-ig terjedő római számozást találhatunk.

Az egyes számban spintriának nevezett érme neve ókori eredetű. A római életrajzíró Suetonius a fiatal prostituáltakat nevezte így, a 16. században azonban már a „normálistól” eltérő (például anális) szexuális aktust jelölték vele.

Érdekes történet, miszerint Caracalla császár egyszer halálra ítélte az egyik lovas katonáját, amiért az az uralkodó arcképével ellátott pénzt vitt be a bordélyházba. Talán ennek hatására találták ki, hogy a kuncsaftoknak ilyen speciális érméket veretnek, ám ennek ellentmond, hogy Caracalla száz évvel Pompeji pusztulása után született.

Felvetődött még a lehetőség, hogy a zsetonok valamiféle társasjáték részei lehettek, ám régészeti bizonyítékok ezt az elméletet sem támasztották alá. Az azonosítást megnehezíti, hogy a spintriák jórészt mind az 1. században készültek.

Néhány érme a kutatók szerint homoszexuális aktust ábrázol, ami a római időkben megszokottnak számított, nem botránkoztatta meg különösebben a közvéleményt. A bordélyokat egyébként akkoriban lupanar vagy lupanarium néven emlegették, és egyedül Pompejiben legalább 25 működött belőlük, a legnagyobb kétemeletes volt.