Kínában semmi sem lehetetlen: 500 kilométeres főutat építettek a sivatagban

A Takla-Makán homoksivatag Közép-Ázsiában, Kína nyugati részén helyezkedik el. A kiterjedése 270 ezer négyzetkilométer, ami Magyarország területének a háromszorosa. Legnagyobb hosszúsága 1000 kilométer, a szélessége pedig helyenként eléri a 400 kilométert.

Elvileg egy ilyen kopár, kietlen térség nem sok mindenre alkalmas, a kínaiak azonban megengedhetik maguknak, hogy ne ismerjék a „lehetetlen” szót. Hajdan a Takla-Makán északi és déli szegélyén haladt át a legendás selyemút, és ennek ötletétől vezérelten hozták létre 1995-ben a Tarim sivatagi főutat.

A kínaiaknak nem volt könnyű dolguk, hiszen a térségben (viszonylag közel Szibéria hideg légtömegeihez) télen éjszaka akár -20 fokig is eshet a hőmérséklet, nyáron pedig a 40 fok fölötti hőségek a gyakoriak.

Ennek ellenére sikerült itt egy aszfaltozott, bokrokkal és fűvel szegélyezett főutat kialakítani, ami valóban az emberi leleményesség csodája. Északról délre húzódik végig a Takla-Makánon, teljes hossza bő 500 kilométer.

Az úton járművel haladva szinte észre sem lehet venni, hogy egy halott homoksivatag közepén száguldunk, akár 20 méter magas dűnék között. Az üde növényzet nemcsak a közlekedők „szórakoztatását” szolgálja, hanem ez köti meg részben a homokot, hogy ne borítsa be a kétsávos utat.

A meglehetősen egyenesen haladó útvonal (amelynek a felső harmadánál van egy élesebb törés) eleinte olajszállításra szolgált, de aztán a személyforgalom rendelkezésére is bocsátották. Az aszfalt szálszerkezetes geotextillel van megerősítve, ami a homokos talajon különösen előnyösnek számít.

Rendszeres átfújások persze így is vannak, amelyek az olajszállító teherautókat talán nem annyira zavarják, a személyautósokat azonban mindenképp. A Tarim főút így állandó takarítást igényel, de a 2005-ben létrehozott, 70 méter széles zöldövezet is sokat segített a helyzet kezelésében.