Egy 13 milliós kínai városnak Magyarországhoz is tartozott egy része 16 évig, még Budapest utca is volt

A történelem számos meglepetéssel érhet, ha jobban szemügyre vesszük. Kevesen tudják például, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának voltak például területei Kínában, amelyek így részben az akkori Magyarországhoz, a Magyar Királysághoz is tartoztak. Az érintett  terület 1902 és 1918 között tartozott részben hozzánk, és Kína egyik, ma többmilliós, és egyik legfontosabb városában, Tiencsinben volt. 

Tiencsin ma egy 13 milliós metropolisz, a negyedik legnagyobb kínai város, a Kínai Népköztársaság (KNK) négy tartományi jogú városának egyike, Hopej tartomány és Peking tartományi jogú város közvetlen szomszédságában.

A városban egy apró kerület lett az Osztrák-Magyar Monarchiáé, amelyet hivatalosan koncessziós zónának neveztek, és arra volt hivatott, hogy Kína és a Habsburgok birodalma közötti kereskedelmi kapcsolatokat élénkítse fel. A területen többek között még Budapest utca is volt.

A koncessziós szóna megszerzése pedig a 19. század végi nagy boxerlázadáshoz kötődik, amikor a kínai császárnő, Ce-hszi nagyhatalmak segítségét kérte. Végül egy 54 ezer főt számláló kontingens állt fel, a lázadást leverték, a nagyhatalmak pedig kereskedelmileg hasznosítható területeket kaptak az ázsiai országban.

A Monarchai amúgy négy hadihajót és 500 fős szárazföldi erőt küldött, a katonák közül sok magyar volt, akik közül hatvanan ott is vesztek a csataéren. Ez a kicsiny terület lett az Osztrák-Magyar Monarchia egyetlen, nemzetközileg is elismert, tengerentúli birtoka.

A Trianon, a 100 éves fájdalom című dokumentumfilmjében Vujity Tvrtko is felkereste a területet, amely ma így néz ki:

(Forrás: Index, Player)