Rábukkantak minden idők egyik legértékesebb magyarországi kincsleletére – de a kétharmadát ellopták

Egy évszázad is eltelt már azóta, hogy három falusi (apa és két nagykorú gyermeke) fantasztikus kincset talált a Hajdú-Bihar megyei Tépe település határában. Arany és ezüst tárgyakra leltek, amelyeken annak rendje és módja szerint megosztoztak, feltehetőleg nem is akartak róla senkinek sem szólni.

Egyikük azonban észrevett egy csábító hirdetést a Debreceni Képes Kalendáriumban, amely arról szólt, hogy most – 1911 karácsonya előtt járunk – órát, ékszert és ezüstneműt jó áron vásárol fel egy jó nevű cég a debreceni főutcán lévő boltjában.

A Tépén most már csak „aranyos dombként” emlegetett helyről előkerült kincs így került a hatóságok látókörébe. Kiderült, hogy gyönyörűen kidolgozott, bizánci eredetű kora avar kori leletekről van szó, mégpedig a 7. század első feléből. Némelyiken csúnya sérülések voltak, a három megtaláló ugyanis becsületesen osztozott meg rajtuk, ezért a nagyobb darabokat egyszerűen szétvágták – mint azt megtudhatjuk Szentpéteri József összefoglaló írásából.

A fejedelmi leletek végül a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek, az arany övdísz, egy aranygyűrű pántja, egy bizánci ezüsttál és még jó pár értékes darab azonban csak a tépei leletegyüttesnek csak a töredéke volt.

Annyi mindenesetre megállapítható volt belőlük, hogy csaknem 1400 éve az avarság legmagasabb vezető rétegéhez tartoztak. De nem eleve Tépére kerültek, hanem a Duna–Tisza közén történt sírrablásból származó zsákmányként jutottak rejtekhelyükre.

A kincs felfedezését követő fél évszázadig aztán a kutatók elfeledkeztek az ígéretes hajdú-bihari lelőhelyről, alighanem a két világháború okozta zűrzavar miatt. Pedig szakmai körökben köztudott volt, hogy a magyar honfoglalásig itt létező Avar Kaganátus talán legfontosabb tárgyi emlékei kerültek elő Tépéről.

Mivel odahurcolt kincsleletről, nem pedig eleve ott lévő sírleletről volt szó, a szakemberek végül arra a következtetésre jutottak, hogy azon a területen aligha létezhetett avar fejedelmi szárnyközpont. Mégis uralkodóé (vagy az udvarhoz közel álló személyé) lehettek a kincsek, talán a bizánci császár ajándékaiként.

Mivel egy gyönyörű ezüst tál szét volt vágva, egy ezüst korsó pedig össze volt törve, a kutatók ebből arra következtettek, hogy a kincs megtalálói ezeken osztoztak meg, vagyis a leletegyüttes nem tartalmazott más, ehhez hasonló darabokat. 2015-ben a szakemberek újra bejárták a domb környékét, ám akkor már műszeres leletfelderítéssel sem találtak újabb avar kori tárgyakat.