Kiszámítható lett a klímaváltozás, ilyen sorrendben tűnnek majd el az országok és nagyvárosok

Ma még nem vesszük komolyan a globális felmelegedés lehetséges káros következményeit, de a 21. században számos olyan kijózanító esemény fog bekövetkezni, amelyek alighanem elgondolkoztatják majd az emberiséget.

Régóta tudjuk, hogy az Indiai-óceánban lévő Maldív-szigetek 70–80 év múlva eltűnik a bolygó felszínéről. A helyzet az utóbbi években sem javult, az előrejelzés továbbra is megállja a helyét, így a 298 négyzetkilométer kiterjedésű szigetcsoporttól még ebben a században elbúcsúzhatunk.

Az évi 1,5 millió turistát fogadó Maldív-szigetek legnagyobb problémája az, hogy a területek 80 százaléka legfeljebb 1 méterrel helyezkedik el a tengerszint fölött, de a „csúcs” (a Mount Villingili) is csupán 5,1 méterrel. A globális felmelegedés okozta tengerszint-növekedés pár évtized alatt elnyeli a szárazföldeket, sőt a meleg vizet nem kedvelő korallzátonyok már 2045 körül eltűnnek.

Hasonlóan veszélyeztetett területnek számít a tengerek és óceánok szintjének évi 3,6 milliméteres emelkedése által a Csendes-óceánban lévő Kiribati. Alig 1 méteres emelkedés elég lesz ahhoz, hogy a területe kétharmadát elveszítse.

Persze, ez nem szentírás, hiszen Hollandia már most a tengerszint alatt fekvő terület, mégis létezik, ám ehhez komoly és drága védműrendszer fenntartására van szükség. Kérdés, hogy erre az apró turistaparadicsomok tudnak-e majd pénzt áldozni.

Nukleáris katasztrófák, éhezés, az univerzum vége? - De ki volt Baba Vanga és miért hisznek a jóslataiban?

Olvass tovább...

Érdekes módon Kína is a nagy vesztese lehet a klímaváltozásnak, hiszen ott 43 millió ember lakik veszélyeztetett tengerparti településeken. Bangladesben 32 millió ember háza kerül víz alá legkésőbb 2100-ig, míg Indiában 27 millióé.

Ami az egyes nagyvárosokat illeti, az indonéz főváros Dzsakarta már ma a leggyorsabban süllyedő településnek számít a világon. A 10,5 milliós lélekszámú metropolisz évi 5–10 centivel kerül mélyebbre, így már 2050-re a tengerszint alá merülhet. Hasonlóan nagy pácban van a bangladesi Dhaka, a nigériai Lagos és a thaiföldi Bangkok.

Nem marad ki a „jóból” az Egyesült Államok sem, ahol szintén a század közepére jósolják a helyzet tarthatatlanná válását. Az áradások már most 3–9-szer gyakoribbak a tengerpartokon, mint 50 évvel ezelőtt, és különösen New York kerülhet majd óriási bajba, ahol csaknem félmillió ember lakóhelyét foglalhatja el a víz.