Honnan tudják, hogy tavasszal történt a dinókat kipusztító aszteroida-becsapódás?

A dinoszauruszok 165 millió éven keresztül uralták a Földet, majd 65,5 millió évvel ezelőtt (feltehetőleg egy aszteroida-becsapódás következményeként) szinte egyik napról a másikra eltűntek.

A kutatók a mexikói Yucatán-félszigetnél lévő Chicxulub-kráterben vélték felismerni a gyilkos kisbolygó nyomait, és most már azt is sejtik, melyik évszakban történt bolygónk egyik legkegyetlenebb természeti katasztrófája: tavasszal.

Órára és percre pontosan még nem tudják a becsapódás idejét, de ami késik, az nem múlik. A tavaszi időpontot sem hasra ütéssel állapították meg, hanem a rendelkezésre álló nyomok, információk vezettek erre a következtetésre.

Az északi félgömbbe csapódó, legalább 10 kilométeres aszteroida hatalmas mennyiségű port, gázt, törmeléket juttatott a légkörbe, ami hosszú időre eltakarta a napfényt, így a növény- és állatvilág érzékeny szisztémája összeomlott. A kutatók az Észak-Dakotában talált, fosszilizálódott halcsontok alapján derítették ki a becsapódás tavaszi dátumát.

„Elképesztő, hogy az esemény közel 66 millió éve történt, mi pedig az évszakról beszélünk. Ez mindenképpen figyelemre méltó részlet”

– emelte ki Kenneth Lacovara paleontológus is. Észak-Dakota 3500 kilométerre található a becsapódás helyétől, de ott is rögtön elpusztultak azok a halak, amelyek révén most a fantasztikus felfedezést tették.

Hat darab állati fosszíliát vettek górcső alá, a röntgenvizsgálat pedig még a halak uszonyaiban lévő vékony csontsejt-rétegeket is megmutatta. Márpedig ezek évszakonként eltérő vastagságúak, és a szakemberek ebből tudtak következtetni a tragédia tavaszi megtörténtére.

Mindezt az is alátámasztotta, hogy a halcsontokban nagy mennyiségű, 13-as tömegszámú szénizotóp volt, amely minden bizonnyal zooplanktonok fogyasztásából származott. Márpedig ilyen táplálékhoz csakis a melegebb évszakokban jutottak hozzá a pórul járt halak.