Ijesztő hibridek lehettek az emberiség első háziasított állatai

Zabolátlan, vadszamárszerű hibridek lehettek az ember első háziállatai a legfrissebb régészeti leletek tanúsága szerint. Ezeket már nem a természet alkotta, hanem a mi fajunk tenyésztette ki, mégpedig meglehetősen korán, már a bronzkorban.

A szíriai Aleppó közelében bukkantak rá arra a sírra egy 4500 éves temetőben, amelyben négy ritka szamárcsontvázat is találtak. A különös állatokat uralkodók mellé hantolták el, tehát igen nagy becsben tarthatták őket, amíg éltek.

Vakondtúrást talált a kertben, de miután kiásta, olyan kincset talált, ami még a magyar régészeket is megdöbbentette

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az ékírásos feljegyzésekben és művészi alkotásokon egyaránt felbukkanó lényeket a mezopotámiaiak kunga néven emlegették. Sokáig fogalmunk sem volt róla, mit takart ez a név, csupán annyi tűnt bizonyosnak, hogy olyan nagytermetű állatokra használták, amelyek a kocsikat, harci szekereket vontatták.

A kungákat alighanem Észak-Mezopotámiában tenyésztették, mégpedig – mint a közelmúltban kiderült – a nőstény háziasított szamár és a hím (mára kihalt) szír vadszamár keresztezésével. Ez nem lehetett egyszerű dolog, már csak a rakoncátlan vadszamarak nagy kihívást jelentő befogása miatt sem – olvasható a National Geographic magyar kiadásában is.

A föld mélyében megtalálták Hitler szuperfegyverét

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A mai szamaraknál vélhetően nagyobb termetű kungák a Kr. e. 3. évezredben lényegében a lovakat helyettesítették, amelyek a következő évezredben terjedtek csak el tömegesen abban a térségben. A harcászati célok mellett alighanem a szállításban és a mezőgazdaságban is jó hasznukat vehették.

„Kizárólag a csontok alapján igen nehéz megkülönböztetni a lovakat és a szamarakat”

– árulta el Laerke Recht, a grazi egyetem zooarcheológusa, ezzel arra is utalva, hogy korábban miért nem jöttek rá a kungák létezésére.