Hátborzongató: miért nem temethették a földbe a legendás Bem apót?

A lengyel-magyar szabadsághős maradványai egy oszlopokra emelt szarkofágban nyugszanak.
A dél-lengyelországi Tarnówban született Bem József altábornagy mindössze 54-55 éves volt az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc idején, a katonái viszont, sőt az egész nép mégis Bem apónak nevezte az ősz fejű, kopaszodó vezért.
Az 1830-as évek elején részt vett az oroszok elleni lengyel felkelésben, majd nálunk is számos győzelmet aratott, és rengeteg hőstettet hajtott végre a Habsburgok (illetve oroszok) elleni küzdelemben.

Hátborzongató látvány: 172 éve megvan az első magyar miniszterelnök átlött mellénye, amit a kivégzésekor viselt - fotó
Olvass tovább...
Bem apó kis termetű, vézna, beteges ember volt, arcát sebhelyek csúfították. A csatákban mindig a legveszélyesebb helyeken tűnt fel, hogy lelket öntsön katonáiba. Kivételes módon mindvégig jó viszonyt ápolt Kossuth Lajossal, a költő Petőfi Sándor pedig apjaként tisztelte.
A legendás altábornagy Segesvárnál vívta utolsó nagy ütközetét a magyar szabadságért, és ebben ő is megsebesült, miután leesett a lováról, és egy mocsárba zuhant. Pár nap múlva a serege maradék részét is felmorzsolta az ellenség.

Kvíz: felismered a 48-as szabadságharc csúcsfiguráit, a legnagyobb magyarokat egyetlen képről? Rengeteg tanulhatsz pár perc alatt
Olvass tovább...
Bem apó a bukás után Törökországban nyert menedéket, ahol tovább akarta folytatni harcát az oroszok ellen. A közvélemény egy része elítélte, amiért áttért az iszlám hitre, így viszont a törökök nem szolgáltathatták ki őt a cárnak vagy a Habsburgoknak.
Az oszmánok egy nagyobb feladatot is rábíztak, az immár Murad pasa nevet viselő Bemnek a szíriai Aleppót kellett volna védenie az arab rablócsapatokkal szemben. Rossz egészségi állapota miatt azonban nem sokáig szolgálhatott, 1850 legvégén maláriában elhunyt.

Megnyerhettük volna az 1848-as szabadságharcot? Csúcsfegyver, egy golyószóró tervei lapultak a magyar feltalálónál
Olvass tovább...
Muszlimként temették el, és földi maradványai csak 1929-ben kerültek haza Lengyelországba. Muzulmánként, vallási okokból nem lehetett a keresztény lengyel földbe temetni, ezért
egy meglepő síremléket találtak ki számára.
Bem apó csontjai abban a kőszarkofágban találhatók Tarnówban, amelyet hat kecses oszlop emel a magasba egy kisebb tó közepén. A szabadsághős áttérését Kossuth Lajos is elítélte egy indulatos levélben, míg a hadvezér hasonlóan goromba választ írt az egykori kormányzónak, őt téve felelőssé a szabadságharc bukásáért.
