Verne Gyula a jövőből érkezett? Elképesztő pontossággal jósolta meg a holdutazást!

A francia Jules Verne (magyarosan: Verne Gyula) száz évvel az 1969-es holdra szállás előtt megjósolta, hogy az emberiség meg fogja hódítani a hozzánk legközelebb lévő idegen égitestet. De nemcsak megjósolta ezt, hanem elképesztő pontossággal festette le a részleteket.

Verne nemcsak a hasára ütött, amikor 1865-ben megírta az Utazás a Holdba című regényét, majd 5 évvel később annak folytatását (Utazás a Hold körül), hanem szakemberekkel konzultált, illetve alapos számításokat végzett egy ilyen eszement terv kivitelezhetőségéről.

Így fordulhatott elő, hogy a regénybeli baltimore-i Gun Club tagjainak kalandjai kísérteties hasonlóságot mutatnak az egy évszázaddal későbbi valósággal. Szinte lehetetlen felsorolni a rengeteg döbbenetes egyezést, de a legfontosabbak a következők:

1. Verne a cselekményt az Amerikai Egyesült Államokba helyezte, és az első „emberes” holdutazást is az USA hajtotta végre.

2. A kilövés helyét az író Floridában határozta meg, földrajzilag lényegében a Kennedy Űrközponttal megegyező helyre.

2036-ból érkező időutazó kegyetlen jövőről, világvégéről beszélt, az időgépét is megmutatta, majd elmondta küldtése pontos célját is - videó

Olvass tovább...

3. A program költségét Verne 5,5 millió dollárra becsülte, ez mai áron 12,1 milliárdot jelent, míg 1969-ben az Apollo-program 14,4 milliárd dollárba került.

4. A francia író által kitalált ágyúlövedékben hárman utaztak, akárcsak a valódi amerikai űrhajóval. A regénybeli szereplők neve (Ardan, Barbicane, Nicholl) valamelyest hasonlít is az igazi asztronautákéra (Aldrin, Armstrong, Collins).

5. A regénybeli lövedék elsősorban alumíniumból készült, akárcsak az Apollo 8 űrhajó. A tömegét Verne 19 250 fontra saccolta, a valódi eszközé 26 275 font volt (az eltérés csupán 36 százalék).

6. Az ágyúlövedéket az űrbe juttató ágyú neve Columbiad volt, míg az Apollo-11 parancsnoki modulja a Columbia nevet viselte – részben Verne regényeinek ihletésére.

7. Verne ágyúgolyója decemberben indult, 242 órán és 31 percen keresztül utazott az űrben, mielőtt eljutott a Holdig, majd visszatérésekor belezuhant a Csendes-óceánba. Az Apollo-8 legénysége szintén decemberben startolt, az óceánban ért földet (vizet), útjuk pedig 147 óráig és 1 percig tartott. Na jó, itt a szerző majdnem 100 órát tévedett.