Az oroszok találták ki azt a tengeri szörnyet, amelyet az amerikaiak is lekoppintanának

A nyugati és keleti tömb hidegháborúja idején rengeteg vakmerő katonai terv született, ám ezek közül – szerencsére – nem mindegyik jutott el a megvalósulásig. Ilyen az a repülőgép is, amelynek ötletét a közelmúltban melegítették fel az amerikaiak és franciák.

Az angol rövidítéssel WIG-nek nevezett járművek az úgynevezett határfelület-repülőgépek csoportjába tartoznak. Ezek a párnahatás jelenségét használják ki a haladásuk során, így a küllemük ellenére is talán érdemesebb volna őket nagy sebességű hajóknak tartani.

^{Fotó: Profimedia}

A párnahatás (angolul ground effect) úgy működik, hogy a kis magasságban haladó jármű alá nagy nyomású gázt juttatnak, így jön létre az az aerodinamikai felhajtóerő, amely az eszközt a felszín fölött tartja haladás közben.

Az ilyen merev szárnyú repülőgép valójában nem képes olyan felhajtóerőt generálni, ami tartósan a felszín fölött tartja. Ha tehát megszűnik a nagy nyomású gáz utánpótlása, akkor rögtön megáll.

A második világháborút követő évtizedekben a szovjetek kísérleteztek először ilyesféle járművekkel. Most pedig a Pentagon azért kíván hasonló eszközöket kifejlesztetni, hogy segítségükkel az amerikaiak hatékonyan járőrözhessenek az óceáni területeiken.

A hidegháború idején az ilyen irányú kísérletek kudarcot vallottak, de az USA bízik abban, hogy mégis a WIG-ek lesznek azok az eszközök, amelyekkel a leggyorsabban lehet csapatokat, harcjárműveket és más eszközöket az óceánokon keresztüljuttatni.

Augusztusban a DARPA (vagyis a hadsereg kutatás-fejlesztési részlege) meg is jelentetett egy erre vonatkozó kiírást. A szovjetek bő fél évszázada kísérleteztek egy ilyen géppel, ám az akkori technikai fejlettségi szint mellett nem járhattak sikerrel.

A Lun nevű járművük 73 méter hosszú és 19 méter széles volt, a szárnyfesztávolsága pedig megközelítette a 44 métert.  Repülő tengeri szörnynek becézték, és akár 100 tonna rakományt is szállítani tudott, mégpedig 550 km/h sebességgel. A hatótávolsága 1700 km volt.

Természetesen alaposan fel is volt fegyverezve, mégpedig 6 darab P-270 Moskit cirkálórakétával, illetve 4 darab 23 milliméteres gépágyúval. Mindössze egyetlen Lun készült el, és azt a Kaszpi-tenger partvidékén őrizték.

A WIG-eknek nemcsak a katonai, de a civil használata is napirenden van. A francia Brittany Ferries vállalat ilyen járművekkel akar személyszállítást végezni például a La Manche csatorna két partja között (vezérképünkön).

Ez a mai kompoknál nagyobb sebességű, ráadásul környezetbarátabb, ezáltal fenntarthatóbb volna. Az akár 50–150 utas befogadására alkalmas repülő-hajó 2028-tól állhatna szolgálatba. 290 km/h csúcssebessége révén 40 perc alatt tehetné meg a Portsmouth–Cherbourg távolságot.