Mennyi idő alatt sétálhatjuk körbe a Holdat?

A címben megfogalmazott kérdés egyelőre nem érint tömegeket, de eljátszadozni mindenképpen érdemes egy ilyen elméleti problémával. Ami a szakértők szerint könnyebb feladat, mint gondolnánk, ám ugyanakkor számtalan logisztikai kihívást is rejt.

Eddig 12 embertársunk léphetett a Hold felszínére, legutóbb meglepően régen, 1972-ben. Az mindenesetre rögtön nyilvánvalóvá vált, mennyire más ott sétálgatni (vagy inkább ugrándozni a földinek csupán egy hatodát jelentő tömegvonzás miatt), mint a jó öreg kék bolygónkon. A NASA szerint ugyanakkor van mód gyorsabb haladásra is, mint amit a hajdani űrhajósok bemutattak.

Az Apollo-küldetések során az asztronauták 2,2 km/h sebességgel sétáltak a Hold porában. A szkafanderüket ugyanis nem kifejezetten mozgásra tervezték, ezért haladtak csigalassúsággal. 2014-ben a NASA az egyik kísérlete során arra a megállapításra jutott, hogy kisebb gravitáció mellett nagyjából 5 km/h jelenti a maximális sétatempót.

Ezt alapul véve a 10 921 km kerületű Holdat 91 napba telne végigkutyagolni, természetesen megállás nélkül. Ez sokkal biztatóbb intervallum, mint a Föld esetében, amelyet az egyenlítő mentén 334 napba kerülne végigjárni.

Járművet, holdjárót használva ennél gyorsabban is lehetne haladni, de az ismeretlen, veszélyes terep, a milliónyi kráter nem könnyítené meg a modern kori űrhajósok dolgát. A hőmérséklet sem volna kellemes egy ilyen kiruccanáshoz, mert napközben a Hold egyenlítőjén plusz 100 Celsius-fok, éjszaka pedig mínusz 180 fok mérhető.