Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Túl sokat lógsz a Facebook-on? Van egy nagyon rossz hírünk

Túl sokat lógsz a Facebook-on? Van egy nagyon rossz hírünk

Tech & Tudomány

Túl sokat lógsz a Facebook-on? Van egy nagyon rossz hírünk

Tech & Tudomány

CST - 2021.02.19. 09:09

Igazából majd ti eldöntitek, hogy jó vagy rossz.

Norvégiában készítettek egy felmérést, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy mi gyíkemberek, mennyire vagyunk fogékonyak az összeesküvés-elméletekre – tudósít az akcióról a Sciencealert.

Az eredmény pedig kicsit meglepő, bár lehet, hogy sokan mindig is sejtették, hogy munkálkodik bennük egy kis gyíkember, akire rá lehet kenni, ha rosszul mennek a dolgok.

Mindenki hisz legalább egy összeesküvésben, vagy legalábbis hajlik rá, hogy igazat adjon a konteónak – mondja Asbjørn Dyrendal, szociológus, a kutatás egyik vezetője. Kis dózisban az összeesküvés-elméletek fogyasztásával egyáltalán nincs is gond, hiszen ezek olyan kérdésekre adnak nekünk választ, amelyekre lehet, hogy nem létezik racionális magyarázat. Az összeesküvés-elméletek is hasonló logikrá építenek, mint a hit,

a félelemre és a bizonytalanságra kínálnak könnyebb válaszokat.

A kutatást közel 900 diák bevonásával végezték Norvégiában. Összefüggéseket találtak például azoknál, akik jobban hisznek a szociális dominancia elméletben, és azt gondolják, hogy egyeseknek több erő és erőforrás jár a társadalomban (avagy hierarchiában gondolkodnak), és magukat általában ebbe a csoportba sorolják, jobban hisznek az összeesküvés-elméletekben, hiszen ezek jórészt társadalmi csoportok harcairól szólnak.

Amire még a kutatók jutottak, hogy az összeesküvés-elméletek hívői között nincs nemi különbség, tehát nem jellemző jobban a férfiakra, mint a nőkre. De az sem látszik, hogy a hívők inkább a társadalom kevésbé iskolázott részéből jönnének.

Az viszont kitüremkedik, hogy akik erősebben hisznek a konteókban, azok általában a közösségi médiából fogyasztják a híreket, az elsődleges hírforrásuk a Facebook, a YouTube vagy egyéb közösségi hálózatok.

Borítókép: Artem Kovalev / Unsplash.com