Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Óriási rejtély: ha sokáig nézed a cikkben lévő képet, ásítani támad kedved

Óriási rejtély: ha sokáig nézed a cikkben lévő képet, ásítani támad kedved

Tech & Tudomány

Óriási rejtély: ha sokáig nézed a cikkben lévő képet, ásítani támad kedved

Tech & Tudomány

CST - 2021.01.20. 09:09

Elméletek, mindenhol csak elméletek. De mi lehet az igazság?

Az ásitás egy nagyon ősi ösztönös reakciónk. Népszerű elméletek szerint azért ásítunk, mivel a vérünkben megemelkedik a szén-dioxid szint, épp ezért oxigénre van szükségünk, egy ásítással pedig ebből visszük be a szervezetünkbe a szükséges mennyiséget. Később kiderült, hogy ez egy téves elmélet, az ásítással egyáltalán nem kerül be több oxigén a szervezetünkbe, mint egy mezei levegővétellel.

A legújabb kutatások azt mondják, hogy az éberségünk megőrzéséhez van köze az ásításnak. Ez első hallásra logikusnak is tűnhet, hiszen akkor ásítunk sokat, ha éppen kezdjük elveszteni a figyelmünket egy beszélgetés közben. Az ásítás hatására pedig hirtelen észbe kapunk.

Megfigyelték például, hogy az ejtőernyősök ásítanak a nagy ugrás előtt, mivel ekkor nagyon kell összpontosítaniuk.

A nagyon sok ásítás viszont betegséget is jelezhet. Erre figyelni kell.

Az ásítás ragadós ragályos reflex.

Ami annyit tesz, hogy más ásítását látva, az ásításról olvasva vagy képet nézve azonnal ásítani támad kedvünk. Erről pedig már az 1500-as években Erasmus is megemlékezett. A Personality and Individual Differences magazinban pár évvel ezelőtt közzétettek egy kutatást is, amiben arra jutottak, hogy minél jobban szimpatizálunk valakivel, annál nagyobb az esélye, hogy mi is ásítunk, ha ő ásít.

Ha esetleg a kép nézése után, nem kezdesz el ásítani, a videó után tuti, hogy sikerülni fog:

(Forrás: Benu, Házipatika, Heathline)

Borítókép: Munkácsy Mihály Ásító inas című festménye