Para: egyes vidékeken egyre nagyobbak lesznek a pókok, elmondjuk, hogy miért

Érdekfeszítő összefüggést fedeztek fel a tudósok a hőmérséklet emelkedés és a pók szaporulat növekedése közt az Északi-sarkvidéken.

A szakemberek első körben a sarkvidéki táplálékláncok apró-cseprő változásaira voltak kíváncsiak, a hőfok növekedés ütemének tükrében. Ahhoz, hogy komplett képet kapjanak, górcső alá vették az 1996-tól 2014-ig összegyűjtött adatok halmazát.

Észrevették, hogy a nagy tavaszi hóolvadás tagadhatatlanul hatalmas bébibummot okozott a pókok körében.

Az Északi-sarkvidéken élő állatok fölöttébb érzékenyek a legkisebb hőmérsékleti-változásra is. A rövidebb téli időszakok befolyásolják a farkaspókok viselkedését. Az évről évre tapasztalt melegedéssel párhuzamosan több póktojást raktak le, ami már kissé zavarbaejtő, hiszen ez inkább a melegebb és mérsékelt éghajlati szélességekben jellemző. 

Az éghajlat így egyre barátságosabb és életképesebb feltételeket biztosít a szaporodáshoz, például több élelmiszerforráshoz férnek hozzá a jószágok.

A pókok pedig meg is lovagolják az alkalom szülte lehetőségeket.

A kutatók továbbá azt is megállapították, hogy a farkaspókok esetében a nőstények testmérete is megnövekedett a korábban tapasztaltakhoz képest.

A  tundra ökoszisztémájában a grönlandi farkaspók az egyik legfontosabb ragadozó a rovarvilágban, így nagy hatással van az Északi-sarkvidék többi lakójára is. 

Látványosabb változás egyelőre azonban még nem figyelhető meg a farkaspók-populáció méretében,

a tudósok azonban biztosak abban, hogy a változások sebesebb  ütemben folytatódnak majd a hóolvadással párhuzamosan.

^{(via Weathernetwork)}