A jávai Ijen vulkán kráterénél látható kék lávánál kevés nagyobb látványosság akad a szigeten. Ám kék láva továbbra sem létezik. Nézzük, hogy miről is beszélünk pontosan!
[[adv]]
Hallottatok már az Ijen vulkán kék lávájáról? Lehetséges, ám tudnotok kell, hogy kék láva továbbra sem létezik, még akkor sem, ha Indonéziában csordogál a hegyoldalról. Egy felettébb érdekes természeti képződmény idézi elő a kékes szint, mely kizárólag éjszaka figyelhető meg a vulkánon.
A 2799 méter magas tűzhányó Jáva sziget dél-keleti csücskében fekszik, és fotósok, videósok közkedvelt helyszíne. A Pangea blog még 2015-ben írt részletes posztot róla, hogy egy francia fotós vulkánról készített képe futótűzként járta be a világot, ugyanis a felvételen kék láva folyt. Ez természetesen nem lehetséges, csak egy vizuális geg, a megolvadt közet, vagyis a magma ugyanis természetes fénynél soha nem lehet kék színű. Csak vörös, sárga vagy vöröses sárga. Esetleg sárgás-vörös. (Fotók: AFP)
Az Ijen kráterében található egy gyönyörű, türkizkék színű tó. Inkább csak messziről érdemes azonban csodálni, ugyanis kénsav van benne. 0,5-ös PH-értéke azt jelenti, hogy savasabb a vize, mint a kóla. Ha megmártóznánk benne, csakhamar a Terminátor sorsára jutnánk a második részből.
A tónak egy lefolyása van, a Banyupahit-folyó.
A tó és a folyó környékén folyamatosan tör a felszínre a mélyből a kéngáz – kigőzölgések formájában. 300-600 celsius fokos hőmérsékleten találkozik a levegővel, meggyullad, s ezt a kémiai folyamatot látjuk kék színűnek a távolból, de kizárólag éjszaka.
További érdekesség, hogy a felszínen megszilárdult ként a helyiek igen értékesnek tartják, s bányásszák – kézi erővel. Felnőttek, gyerekek maszk, s minden egyéb védőfelszerelés nélkül, miközben a fotósok maszkkal is alig bírják a kén-dioxid szagát, mely hetekre beeszi magát az ember bőrébe, s ki tudja, hogy mit művel hosszú távon a tüdővel.
A bányászok maguk darabolják fel a tömböket, kosárban viszik fel a 80-100 kilós adagot körönként. A napi fizetségük mindezért 5-6 dollár körül mozog.