Az elektromos utasszállítók kora márpedig nincs olyan messze

A BP adatai szerint az ipari termelés mintegy 33 milliárd tonna szén-dioxidot juttatott a levegőbe csak 2018-ban. A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok nagyját a petrolékémia és a légiközlekedés „termeli”, a kutatók úgy látják, ezekben a szektorokban kellene áttörést elérni, ha javítani akarunk a kilátásainkon. Például azzal, ha kerozin helyen elektromos energia hajtaná a repülőgépeket. Ma egy utasszállító gép nagyjából 230 tonna kerozinnal száll fel egy útra.

Ki más, mint Elon Musk, a milliárdos feltaláló vetette fel pár napja Twitteren, bár a kerozinnak jóval nagyobb az energiasűrűsége, mint a lítiumionnak, mely alapeleme az elektromos motornak/akkumulátornak, az elektromotor könnyebb és hatákonyabban képes felhasználni a keletkező energiát, mint a belsőégésű motorok.

Ezt egyébként a közelmúltban német tudósok támasztották alá.

Már léteznek függőlegesen, vagyis helikopterként fel és leszálló, úgynevezett VTOL-repülők, legalábbis a prototípusok, számos startup cég foglalkozik ezzel. Azonban a gyártók most arra várnak, hogy az akkumulátor fejlesztők érjék el a kívánt szintet ahhoz, hogy a kisgépekkel biztonságosan meg lehessen tenni hosszabb távokat.

A mai magas ciklusú akkumulátor cellák az e-mob.hu cikke szerint 300 Wh/kg (Watt-óra/kilogramm) teljesítményre képesek, Musk pedig azt mondja, ha ezt fel lehetne tornázni 400 Wh/kg-ra, akkor már veszély nélkül elindulhatna az utasszállítás elektromos repülőkkel is. Ez 30 százalékos növekedés, ami nem csekély, de nem is tűnik lehetetlennek.

Az a helyzet, hogy ha a fejlesztők ki tudnának fundálni ilyen energiasűrűséget előállítani képes akkumulátorokat, az nem csak a repülést, de az autózást is forradalmasítaná, ma ugyanis a magas árfekvés mellett az emberek azért sem vesznek tömegesen elektromos autókat, mert az akkuk alacsony energiasűrűsége miatt csak kis távokat lehet megtenni velük.