Ilyen erdők és állatok éltek az Antarktiszon – ilyenek is fognak?

Amikor világos lett számunkra, hogy 250 millió éve, a földtörténeti középidő hajnalán hogyan nézhetett ki az Antarktisz, milyen erdők borították, milyen állatok éltek az erdeiben, milyen szinten burjánzott itt az élet, a globális felmelegedés korában egyből arra asszociáltunk, az egyetlen (számunkra még) élhetetetlen kontinens talán így is néz majd ki. Ez persze nem biztos, hogy a mi életünkbe belefér, mert néhány tízmillió évnek alighanem el kell telnie, és még

az Antarctanax shackletoninak is újjá kell születnie, bár van rá példa, hogy egy kihalt faj később újra megjelenik: 

A természet csodája: a madár, amely 136 ezer éve kihalt, és mégis él

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az Antarctanax shackletoni neve is megér így misét. Az első tag (amely a nemzetséget jelenti) egyértelműen utal a hollétére, míg a második (amely meghatározza a fajt) Ernest Shackletonnak állít emléket, aki a világtörténelem talán legbravúrosabb expedícióját vezette a déli sarkra. Az expedíció sikere pedig nem az volt, hogy elérték a sarkot és átszelték a kontinenst (ez lett volna a cél), hanem az, hogy

két évnyi hihetetlen bolyongás után (a sarkvidéken és a Déli-óceánon) minden emberével hazatért 2016-ban az ír-angol felfedező. 

Csaknem egy évszázaddal később, 2010-ben indult az antarktiszra egy ősmaradványokat feltáró expedíció, és a Transzantarktiszi-hegységnél rengeget fosszíliára bukkant, többek között az Antarctanax shackletoni csontjaira. A National Geographic cikke alapján a leguánokra hasonlíthattak, 

legfeljebb másfél méterre nőttek, kisebb kétéltűeket és ízeltlábúakat ettek. Gazdag élővilág, folyók, erdők vették körül őket. 

Egyszer talán így is lesz újra, de akkor a pingvineket és a fókákat sirathatja majd az emberiség. 

70 évet tévedtek a tudósok a kanadai sarkvidékkel kapcsolatban

Olvass tovább...

Olvass tovább...