Hogyan tizedelte meg Európát az első pestisjárvány?

Az első nagy európai pestisjárvány a VI. században kezdődött, kétszáz éven át pusztított a mediterrán régióban.

A halottak számát 20-50 millióra becsülik, a volt Római Birodalom területén a lakosság negyede áldozat lett.

Sírokból vett DNS-mintákat vizsgáltak nemrég, nagy nemzetközi összefogással. E járványból korábban csak egyetlen baktériumtörzs génjeit tudták elemezni, a mostani kutatás nyolc továbbit tett hozzá a National Geographic szerint. 

Tiltott mormotavadászat után pestisben hunyt el egy házaspár

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A kórokozó Közép-Ázsiaból származhat. A baktérium terjedéséhez hozzájárultak a népvándorlás kori közép-ázsiai népességmozgások,

így talán a hunok nyugati terjeszkedése is. 

Ebben a két évszázadban a pestises esetek mind ugyanahhoz a járványhoz tartoznak, s nem egymás után érték a többszöri újabb fertőzések kelet felől a kontinensünket. Az első járvány baktériumát a későbbi nagy, 14-18. századi járvány kórokozójával összehasonlítva az is kiderült, hogy mindkét járvány időszakának vége felé ugyanolyan jellegű genetikai változás következett be a baktériumokban a konvergens evolúciónak köszönhetően.

Évszázadok után középkori receptből főznek megint sört a barátok

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A változás a baktérium virulenciájában eredményezett csökkenést mindegyik esetben.

Ez azt is jelzi, hogy miként alkalmazkodott a baktérium kétszer is a speciális nyugat-eurázsiai környezeti körülményekhez, amely jelentősen eltért az embert megbetegítő baktérium feltételezett eredeti helyétől.