Április 24-e minden évben a Laboratóriumi Állatok Világnapja. Ez az a nap, amikor rendre erőteljesebben felmerül a kérdés, vajon az általános etika alapján meddig folytathatók az állatkísérletek az emberi faj fennmaradása, bővülése érdekében? Ha saját szeretteinkre tekintünk, legtöbb esetben nem létezik maradéktalanul helyes válasz.
A Laboratóriumi Állatok Világnapja, a Kísérleti Állatok Védelmének Napja, igazából mindegy hogyan nevezzük az emléknapot, melyet minden év április 24-én „ünneplünk”. Egyes becslések szerint ma világszerte mintegy 100 millió állaton végeznek tudományos kísérleteket, melyek különböző célokat szolgálnak, de minden esetben az ember javát szolgálják.
A Széchényi könyvtár oldalán található összesítés szerint a megfigyelések 63 százaléka hadászati célú, 31 százaléka kozmetikai szerek tesztelését szolgálja, és a teszteknek mindössze hat százalékát végzik a gyógyászat segítésére.
A számok és tények sajnos azt támasztják alá, hogy szinte minden, az orvostudományban elért komoly áttörés állatkísérletek révén mehetett végbe. A pszichoforyou.hu cikke szerint
94 fiziológiai és orvosi kutatásért kiosztott Nobel-díjból csak 12 olyan elismerés akad, mely mögött nem állt állatkísérlet. Az inzulin felfedezése (1922), a Hepatitis B, a kanyaró, a mumpsz elleni védőoltás kifejlesztése, a sclerosis multiplex és a leukémia tüneteinek enyhítése, a Down- és Alzheimer-kór kezelése mind-mind kudarcba fulladt volna, ha az állatok szervezete nem szolgálja az embert.
Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a háziállatok különböző súlyos betegségei, mint a szopornyica vagy a veszettség is kutyák, macskák, egyéb állatok millióit ölte volna meg, ha az ember nem kísérletezik rajtuk.
Bár önmagában naiv a kérés, de az állatvédők minden év április 24-én arra hívják fel a tudományos kutatók figyelmét, hogy lehető legjobban próbálják védeni a kísérleti állatok életét, egészségét. Mert ugyan az alternatív módszerek, mint a sejtkultúrák tenyésztése vagy a számítógépes modellezés, rendelkezésre állnak, de bizonyíthatóan nem képesek olyan hatékonysággal segíteni a tudomány fejlődését, mint az állatkísérletek.
A legfontosabb kérdés a mai napon ugyanaz, mint eddig: az általános emberi etika szerint meddig áldozhatjuk fel évente állatok tízmillióit saját egészségünk, fennmaradásunk oltárán?