A magyar fizikus, akinek az USA leggazdagabb olajmezőit köszönheti

Eötvös Loránd nem épp a magyar történelem legnyugodtabb évében született: 1848 júliusának végén – egészen pontosan 27-én – látta meg a napvilágot Budán. Író-politikus apja (Eötvös József) révén, aki többször betöltötte a vallás és közoktatásügyi miniszteri posztot, remek iskolába járt, és professzorok tanították előbb magántanulóként, majd a világhírű Heidelbergi és Königsbergi Egyetemen. Természettudományokat tanult. Summa cum laude doktorált, amire kevesen voltak képesek: rajta kívül az évfolyamban egyetlen diák.

Hazatérve kísérleti fizikát tanított a pesti egyetemen, majd a fizika tanszéket, s a Fizikai Intézetet vezette. Hat évre rá, hogy beválasztották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé (1883), már vezette a hazai tudományos élet legfontosabb intézményét. A róla elnevezett fizikai törvényt (Eötvös-törvény) a Wikipédia így összegzi: „felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és molekulasúlya közötti összefüggést”.

Még akadémiai elnökké válása előtt felkérték vallás és közoktatásügyi miniszternek, mely posztot édesapja is betöltötte. Hét hónapos időszaka alatt több száz népiskola épült, megkezdődött a zsidó vallás emancipációja, melynek köszönhetően bevett vallássá vált Magyarországon. Emellett a miniszter létrehozta a mai napig létező Eötvös Collegiumot, ahol Kodály Zoltántól Szekfű Gyulán át egy sor világhírű magyar tanult.

Az 1880-as években fejlesztette ki fő művét, az Eötvös-ingát. A gravitációs mérésre alkalmas torziós inga, melyből az első darabokat 1890-ben kezdték gyártani, az 1900-as világkiállításon díjat nyert. Nem ez hozta meg a világhírt a szerkezet számára, hanem az, hogy segítségével kutatni lehetett a földfelszín alatti ásványi anyagokat. Az első szabadtéri méréseket a Gellért-hegy lábánál és a Ság-hegynél végezte Eötvös, majd bejárta az ingával a Kárpát-medencét.

„Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Ily módon a földkéreg oly mélységeibe pillanthatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek”

– mondta egyszer ingájáról.

Mivel a műszert nem szabadalmaztatta, világszerte elterjedt a használata. A nyersanyagkutató geofizika egyik legfontosabb eszközévé vált, melyet először a mai Csehország területén használtak olaj- és földgázkutatásra, majd Ázsiában és az Egyesült Államokban is évtizedekig ez számított modern mérési eszköznek. Az USA leggazdagabb kőolaj-lelőhelyeit a második világháború előtt Eötvös-ingával tárták fel. A Mexikói-öbölben a '30-as évekig több tucat mérőcsoport dolgozott, összesen 80 mezőt fedeztek fel, több mint 1 milliárd hordós készlettel.  

1913-ban a magyar akadémia Eötvöst Nobel-díjra terjesztette fel, de egy holland fizikus nyerte az azévi elismerést.

Tudományos munkássága mögött háttérbe szorult a hegyek iránti vonzalma, vagyis nem csak a laborban foglalatoskodott a természettudománnyal, de a természet ölén is. Az Alpokban olyan hegycsúcsokat is megmászott, melyeket előtte magyarok még nem. 18 évesen feljutott Európa második legmagasabb csúcsára, az 4638 méter magas Monte Rosára. Imádta a természetjárást, a Magyar Turista Egyesületet is vezette.

Napra pontosan száz évvel ezelőtt, 1919. április 8-án hunyt el súlyos betegség után. A Nemzeti Múzeum előcsarnokában állt a ravatala. Mindössze hetven éves volt. Albert Einstein a hír hallatán azt mondta:

„A fizika egyik fejedelme halt meg!”

Tudományos öröksége között számtalan értekezést, könyvet találunk, a Pallas Nagylexikonba is írt. A krakkói és az oslói egyetem tiszteletbeli doktora volt, a berlini akadémia kültagjává választotta, megszámlálhatatlan díj tulajdonosa volt. 1950-ben róla nevezték el a budapesti tudományegyetemet, mely ma hazánk legnagyobb felsőoktatási intézménye.

A Nemzetközi Csillagászati Unió a Hold több kráterét is róla nevezte el tiszteletből, sőt az 1991-ben felfedezett, 12301-es számú kisbolygó is az ő nevét kapta. Hegymászó múltja mementójaként a dobogókői menedékház neve Eötvös Loránd Menedékház.