promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Európa legősibb térképe 4000 éves és kőbe vésték, sok a furcsa részlet rajta

Európa legősibb térképe 4000 éves és kőbe vésték, sok a furcsa részlet rajta

Borítókép:  Profimedia
Színes
Kategória fejléc
Promotions

A tudósoknak a mai napig sok fejtörést okoz a kőtábla.

A Saint-Bélec-hasáb néven ismert lelet nem csupán egy régészeti kincs, hanem Európa legrégebbi ismert térképe is, amely új fényben világítja meg a történelem előtti idők társadalmi és földrajzi viszonyait. Ez a különleges tárgy, amely több mint 4000 éves, a bronzkorból származik, és a franciaországi Saint-Bélec-ből került elő.

A Saint-Bélec-hasáb 1900-ban került napvilágra egy sírban, ahol a leletet egy kelta temetkezési helyen találták meg. A kőlapot egy sírhoz használták fel, amelyről később kiderült, hogy valószínűleg egy térkép része volt. A felfedezés óta több mint egy évszázadon át a helyi múzeumokban és gyűjteményekben őrizték, mígnem a legújabb kutatások során újra felfedezték és azonosították, mint térképet.

A kőlap felületén található vésetek és motívumok alapos vizsgálata után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Saint-Bélec-hasáb a környék topográfiáját ábrázolja, ahol a folyók, dombok és más földrajzi elemek is szerepelnek. A kőlap mérete 2,2 méter hosszú, 1,53 méter széles és 16 centiméter vastag. A lapot különböző motívumokkal díszítették, amelyek a régészek szerint egy adott terület részletes térképét ábrázolják. Az azonosított terület a mai Finistère megyében található Franciaországban.

Az érzelmi jelentősége ennek a leletnek nem csupán a történelmi értékében rejlik, hanem abban is, hogy betekintést nyújt az emberek életébe és világképébe a bronzkorban. A kőlap használata térképként arra utal, hogy az akkori emberek már rendelkeztek a térbeli tájékozódás és a területük ábrázolásának képességével, ami lenyűgöző a mai kor emberének is.

A Saint-Bélec-hasáb felfedezése arra is rávilágít, hogy a bronzkori társadalmak sokkal fejlettebbek voltak, mint ahogy korábban gondoltuk. A térképkészítés képessége a közösségek közötti kommunikáció és kereskedelem fejlődésére is utal. A régészek szerint a térkép egyfajta hatalom és birtoklás jele is lehetett, amely azt mutatta, hogy az adott közösség uralta a térképen ábrázolt területet.

A lelet további vizsgálata és értelmezése folyamatosan zajlik, és minden új felfedezés tovább gazdagítja a bronzkor ismereteinket. A Saint-Bélec-hasáb nem csak egy kőlap, hanem egy kapu a múltba, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük elődeink világát és gondolkodását.

Ez a kőlap emlékeztet bennünket arra, hogy a múlt megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy felismerjük a jelen jelentőségét és felkészüljünk a jövőre. A Saint-Bélec-lap térképe továbbra is inspirációt nyújt a történészek és régészek számára, és bizonyítja, hogy a múlt titkai még mindig felfedezésre várnak.