Ezért halljuk a fejünkben a saját hangunkat olvasás közben, tudósok megfejtették a jelenséget

A belső beszéd, vagy szubvokalizáció jelensége az, amikor olvasás közben "halljuk" a saját gondolatainkat a fejünkben. Ez a jelenség gyakori és sokan tapasztalják olvasás közben. A szubvokalizáció valójában a beszéd belső szimulációja, amely során az agy hasonlóan működik, mintha valójában hangosan beszélnénk.

A gyerekek, amikor egyedül játszanak, gyakran hangosan beszélnek, például párbeszédet folytatnak egy játékautó és egy plüssállat között. Körülbelül 5-7 éves korban ez a verbalizáció belsővé válik. Ez a belső beszéd segíti a szöveg megértését és az emlékezést, mivel az agy aktiválja azokat a területeket, amelyek a beszéd feldolgozásában vesznek részt.

A szubvokalizációval kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy az agy hasonló aktivitást mutat, amikor belsőleg beszélünk, mint amikor ténylegesen beszélünk. Az MRI vizsgálatok során látható, hogy az auditív információkat feldolgozó agyi területek akkor is aktiválódnak, amikor valaki csak a fejében "beszél". Amikor egy vitát képzelünk el valakivel, az agy különböző területei aktiválódnak attól függően, hogy a saját szerepünket játsszuk, vagy a másik személy szerepét. Ez a jelenség különösen érdekes, mert megmutatja, hogyan képes az agy különböző perspektívákat létrehozni és feldolgozni.

6000 éve pokoli tűz perzseli a hegy gyomrát, de nem vulkánról van szó

Olvass tovább...

Az is fontos megjegyezni, hogy a szubvokalizáció befolyásolja az olvasási sebességet. Mivel a belső beszéd a beszéd sebességével megegyező tempót diktál, ez korlátozza az olvasás sebességét. Az átlagos beszédsebesség körülbelül 200-240 szó per perc, ami egyben az átlagos olvasási sebesség is. Az olvasás gyorsítása érdekében hasznos lehet a szubvokalizáció minimalizálása, például rágógumizással, hogy a beszédszervek elfoglaltak legyenek, vagy zenei háttérrel, ami elvonja a figyelmet a belső beszédről.

A szubvokalizáció hasznos lehet bizonyos helyzetekben, például technikai szövegek olvasásakor vagy hibakereséskor, mert segít a hibák észlelésében és a szöveg strukturálásában. Azonban, ha az olvasási sebesség növelése a cél, akkor érdemes különböző technikákat alkalmazni, mint például a mutató használatát az olvasás során, hogy az agy és a szemek mozgását összehangolják, vagy különböző olvasási célok kitűzése, hogy az agy tudja, milyen információra kell fókuszálni.

A belső beszéd és a szubvokalizáció egyaránt fontos szerepet játszanak az olvasásban és a szöveg megértésében, de a hatékony olvasási technikák alkalmazásával növelhető az olvasási sebesség és a szövegértés is.