Kecskemét nagyságú hegy szakadt le az Antarktiszi jégtakaróból, errefelé úszik a tengeren a városnyi tömb

Újabb hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktisz kietlen vidékéről, ahol az Egyesült Királyság Halley kutatóállomása áll dacolva a természet erőivel. Ez már a harmadik ilyen gigászi jégtömb az elmúlt három év során, amelyik elhagyta az állomás környékét. Bár az új jéghegy nem éri el elődei méreteit, még mindig lenyűgöző, mintegy 380 négyzetkilométeres területével – körülbelül akkora, mint a festői Wight-sziget.

A British Antarctic Survey (BAS) már 2017-ben előrelátóan áthelyezte a Halley kutatóállomást, mivel a jég bizonytalan viselkedése aggodalmat keltett. Az épületeket síléceken vontatták biztonságosabb távolságra a veszélyzónától. Azóta az állomást minden évben kiürítik a déli tél hosszú, sötét hónapjai alatt. Az utolsó bátor kutatók februárban hagyták el a helyszínt.

[[cikk1]]

A Halley állomás a Brunt jégself tetején trónol, mely a hatalmas kontinensről a Weddell-tengerbe áramló gleccserek úszó kinyúlása. Ez a jégself időnként óriási jéghegyeket szül az előrenyomuló élén, és jelenleg egy különösen dinamikus szakaszát éli. 2021-ben a jégself egy Párizsnál nagyobb (1 300 négyzetkilométeres) jéghegyet bocsátott ki, amelyet A74-nek kereszteltek, majd 2023-ban egy még hatalmasabb, Nagy-London méretű (1 500 négyzetkilométeres) jégtömböt, amely az A81 nevet kapta.

Az új jéghegy története egy hatalmas repedéshez nyúlik vissza, melyet 2016. október 31-én fedeztek fel a jégselfen. A "Halloween-repedés" névre keresztelt hasadék mentén egy újabb törés történt, amely most egy szabadon úszó jégszegmenst szabadított fel, ami már meg is kezdte kalandos útját a Weddell-tenger felé.

A BAS két GPS műszere jelezte a jégtömb leválását, amelyeket az előre jelzett jéghegyre telepítettek.

"Ezek az egyfrekvenciás GPS-ek nem különösebben pontosak, de jelzik, ha valami nagy történik, és egy órán belül néhány száz méteres elmozdulást láttunk, ami jó jelzés volt arra, hogy a jégtömb levált a jégselfről"

– mesélte Dr. Oliver Marsh gleccserkutató. A műholdas képek megerősítik a GPS adatait, hiszen a jéghegyet minden oldalról tengervíz veszi körül.

[[cikk2]]

Az elmúlt három évben a Brunt jégselfből elveszett hatalmas mennyiségű jég miatt gyorsult a jégself tenger felé irányuló mozgása. Korábban évente 400-800 métert haladt előre, most viszont körülbelül 1 300 métert tesz meg egy év alatt.

A Brunt jégself 1956 óta ad otthont egy brit bázisnak, amely az egyik fő központja a brit tudománynak az Antarktiszon, a másik pedig a Weddell-tenger túloldalán található Rothera állomás. A BAS és az Egyesült Királyság Külügy-, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatala (FCDO) számára kulcsfontosságú megérteni, mit jelentenek ezek a legutóbbi jégleválások az állomás hosszú távú biztonsága szempontjából. Idén egy projektet indítottak a Brunt jelenlegi aktivitását hajtó erők vizsgálatára.

"Ez a legutóbbi leválás a Brunt jégselfet a legkisebb megfigyelt méretére csökkenti"

– mondta Prof. Adrian Luckman, a Swansea Egyetem távérzékelési szakértője.

"Az A81 jéghegy 2023 januári leválása óta a jégself is dinamikusabb, mint az előző években. Lehet, hogy egy dinamikus átrendeződés végét figyeljük meg, de csak az idő fogja megmondani, hogy mostantól megnyugszik-e a helyzet."

A jéghegyeket az Egyesült Államok Nemzeti Jégközpontja (USNIC) által működtetett osztályozási rendszer szerint nevezik el, amely az Antarktiszt négy részre osztja. Mivel a Brunt a keleti Weddell-tengerben található, jéghegyei "A" jelzést kapnak. A következő nagy leválás az "A83" nevet fogja viselni. Az USNIC valószínűleg a következő napokban kiad egy közleményt A83 létezéséről. Csak a nagyon nagy jéghegyek kapnak nevet, mivel méretük miatt követni kell őket, mert navigációs veszélyt jelentenek.

forrás: BBC