Elcsalták a lottót: így bundázták meg a sorsolást, Magyarországon viszont a játékosok mahináltak a szelvényekkel

Magyarországon nagyon sokan játszanak valamilyen lottót. A Szerencsejáték Zrt. játékai igen nagy népszerűségnek örvendenek, köztük is a két kedvenc az ötöslottó és a hatoslottó. A magyarországi lottó történetében számtalan alkalommal volt rá példa, hogy valaki milliós, sőt milliárdos nyereményt vehetett fel, mégis egyesek abban a tévhitben élnek, hogy a Szerencsejáték Zrt. lottósorsolásai mind átjátékok, és valójában soha, senki nem tud nyerni rajtuk.

Nos, a Promotions-nek a napokban nyilatkozott az egyik hazai lottónyertes, aki 300 millió forintot nyert korábban az egyik lottójátékon:

A kétkedők persze mindig meg vannak róla győződve, hogy az eddigi összes lottót megbundázták, és különféle csaláselméleteket gyártanak, hogy bizonygassák az igazukat: hogy a sorsolás előtt hűtik vagy melegítik a golyókat, hogy egy jeladó segítségével éppen a megfelelő, előre eldöntött számokat mutogassák a golyókban, hogy a számhúzók is mind beépített és lefizetett emberek, és még hosszasan sorolhatnánk.

A Szerencsejáték Zrt. természetesen sokszor visszahallja ezeket a csaláselméleteket, korábban az Index-nek fel is idéztek néhány meredek teóriát.

„Legutóbb egy technikailag nagyon fejlett történetet hallottam. Eszerint egyik golyóba sincsen konkrét szám beleírva, hanem a számhúzó kiemeli a golyót a gömbből és odaadja a kolléganőnek, aki felmutatja és közben a gyűrűjébe épített jeladó segítségével befolyásolja a megjelenő számot. A munkatársunk azóta nem visel gyűrűt. Egy másik változat szerint pedig a számot csak odavetítjük”

- mondta akkor Somorai László, a Szerencsejáték Zrt, korábbi szóvivője.

A csaláselméleteket gyártók mindig azokat a lottófajtákat pécézik ki maguknak, ahol kézzel sorsolnak - elsősorban az ötöslottónál és a hatoslottónál gyanakodnak, hogy valami nem stimmel. Merthogy már korábban is meggyanúsították a számhúzókat, hogy be vannak építve, hogy a gömbforgató hölgyek igazi profizmussal, szándékosan kicsiket forgatnak, hogy a számokat rejtő golyók ne tudjanak annyira összekeveredni, vagy hogy az előre kiválasztott számokat melegítik vagy hűtik, hogy a számhúzó tudja, mit kell kihúznia; de olyanra is gyanakodtak, hogy egyes golyókban mágnes lehet.

Hozzá kell tenni, valóban adódtak olyan esetek, amikor tényleg megbundázták a sorsolást - ezek viszont nem Magyarországon történtek.

A Telitalálat című film alapját pont egy ilyen eset adta: 1980. április 24-én történt, hogy egy pennsylvaniai állami lottóhúzás műsorvezetője a számhúzás előkészítésében és lebonyolításában segédkező több munkatársával együtt elcsalta a gépi sorsolást. Ebben segédkezett nekik a golyókészletre vigyázó alkalmazott is, aki nehezebb változatra cserélte a kiválasztott számokat. Azonban a szinte egy időben, különböző helyeken megjátszott, egyforma kombinációs szelvényekre felfigyelt a hatóság, és el is fogták a csalókat.

Felmerült a csalás lehetősége akkor is, amikor Tennessee-ben egy számítógépes hiba miatt 3 héten keresztül ugyanazokat a számokat húzták ki - csak más sorrendben (ez az ottani rendszerben más végeredményt is jelentett). A helyi lottótársaság akkor selejtezte le a sorsológépét, és áttért a számítógépes szoftverrel működő sorsolásra, de a folyamatosan visszatérő számok gyanút keltettek. Végül nem lett komoly ügy belőle, csalás helyett programozási hibát, illetve tesztelési hiányosságokat állapítottak meg, és a játékosok tiltakozása ellenére sem álltak vissza a régi rendszerre.

1999-ben, Milánóban történt, hogy a regionális lottó szervezői egyik héten hűtött, másik héten melegített vagy kifényesített golyók kihúzására tanították meg a nem elég jól bekötött szemű kisgyerekeket, akik segédkeztek a sorsolásokon - ráadásul még a sorsolást felügyelő rendőrtisztet is bevonták a csalásba.

Hozzá kell tenni, hogy a lottójátékosok sem becsületesek sokszor. Ez most pont egy magyarországi eset lesz, amiről a Szerencsejáték Zrt. korábban számolt be: mielőtt bevezették volna hazánkban a hőpapírral dolgozó számítógépes rendszert, sokan próbálkoztak azzal, hogy utólag töltötték ki a szelvényeket, majd azt állították, hogy ők pedig feladták a sorsolás előtt.

Olyan is volt, aki több szelvényből ragasztotta össze a "nyertes" szelvényt, és azt hazudta, hogy miután széttépte, akkor vette észre, hogy nyert. A számok még stimmeltek is, de a szelvény vonalkódja nem. Az illető nem akarta feladni, bizonygatta, hogy neki van igaza, így aztán az akkori szóvivő figyelmeztette, hogy beadhat nyereményigénylést az akkor csaknem 3 milliárdos főnyereményre, de ha kiderül, hogy hazudott, akkor nagy értékű csalás kísérletének vádjával eljárást indít ellen a rendőrség. Ezt hallva a férfi rögtön elállt a dologtól.