Űrváros épült volna Budapest közepén, itt vannak a lenyűgöző tervek

A 20. század viharos történelme az eszmék nagy harca: talán sohasem volt annyira élesen elkülönülve és egymással szembehelyezkedve a politikai paletta jobb- és baloldala, mint a bolsevizmus és a nemzetiszocializmus idejében.

A nemzetiszocializmus mint szélsőjobboldali politikai berendezkedés kifejezetten Németországban volt jelen, az olasz fasizmus és a Magyarországon létezett úgynevezett Horthy-rendszer (bár mindkettő mutatott hasonlóságokat a nemzetiszocializmussal - egyébként a kommunizmus és a nemzetiszocializmus is mutat közös vonásokat) nem mondható nemzetiszocialistának - bár alábbi cikkünk témájából is látszani fog, hogy például az építészetet mindkét berendezkedés kiemelt ügyként kezelte, különösen a fővárosok esetében voltak grandiózus tervek.

Bár Adolf Hitler birodalmi főépítészének, Albert Speernek a Welthaupstadt Germania terveihez (az ezer évig fennállásra tervezett új birodalmi főváros) grandiózusságban nem ér fel, Budapesten is voltak azért nagyívű átalakítási tervek, amelyek leginkább a Tabánt és környékét érintették.

A Tabán jelenleg az első kerülethez tartozik, eredeti nevén Српска варош - Raitzenstadt - Szerbváros Budapest egyik igen különleges része. A 19-20. században szórakozóhelyekkel, mulatókkal volt tele, Budapest Montmartre-jának hívták a legendás párizsi mulatónegyed után, sűrűn épített, alacsony házak jellemezték, egészen a '30-as évekig, amikor lerombolták, és nagyszabású terveket vázoltak az újjáépítésére, azonban a háború miatt ezekből semmi nem lett.

Amerika volt a náci Németország legnagyobb szövetségese, a cáfolhatatlan bizonyítékok teljesen új színben tüntetik fel a II. világháborút

Olvass tovább...

A terület átalakítására pályázatot írtak ki, és talán a legérdekesebb pályaművet Vágó József (egyébként zsidó származású, születési vezetékneve Weinberger, érdemes utánanézni az életének, mozgalmas volt) nyújtotta be, aki egy futurisztikus fürdőváros-űrvárost álmodott a területre.

A világon nincs még egy olyan főváros, amely olyan termálvízkinccsel és fürdőkultúrával büszkélkedhet mint Budapest: a fent látható plakát francia és német nyelven (Ville d'eaux - A víz városa Bäderstadt - Fürdőváros) is próbálja megtámogatni a kép üzenetét.

Az építész látványterveket is közölt a pályaműhöz, amiről sokat elárul az alábbi mondata:

A Gellért-hegyen azért lett volna egy lépcsőzetesen emelkedő, kertvárosi rész, és hatalmas új Gyógyszállót is tervezett, valamint körforgalmakat, sugárutakat. A Déli-pályaudvart szintén átalakította volna, jóval nagyobb jelentőségű közlekedési központtá, ahová a turistavonatok mellett tehervonatok és postai vonatok is befutnak. A saját kézzel rajzolt látványtervek tényleg lenyűgözőek, a falanszter.blog.hu oldalon megtekinthetők - mi is ezt a cikket használtuk fel inspirációként sajátunkhoz.