Íme a „szörnyszülött” magyar pénz, amelyet azonnal, egy órával a kibocsátása után kivontak a forgalomból 1918-ban

Magyarországon nagyon sokféle pénz volt forgalomban az elmúlt évszázadokban, többek között korona, pengő és forint is. A forintot már a középkorban is használták a Magyar királyság területén, és érdekesség, hogy a magyar forint a középkor leghíresebb fizetőeszközei közé tartozott, ismerték egész Európában, és megbízható fizetőeszköznek tartották szerte a kontinensen. Érdekesség az is, hogy a forint a nevét egy itáliai városról, az egyik leghíresebb olasz városról Firenzéről kapta. A altin neve ugyanis florentinus volt, ami annyit tesz fordításban, hogy firenzei. És innen jön tehát a magyar forint neve is.

Magyarországon, és elsősorban a Monarchia idején a korona volt használatban nagyon sokáig, aztán később az osztrák-magyar koronát felváltotta az első világháború utána a magyar korona, amely már egy új államalakulat pénzneme volt. Rendkívül súlyos hiperinfláció sújtotta, majd később stabilizálták, hogy aztán végül a két világháború után bevezessék a pengőt. 1946-ban pedig már a bilpengő is százmilliós címletnél tartott, ami azt jelentette, hogy máig ez a világtörténelem legnagyobb címletű bankjegye.

Végül a forint 1946. augusztus elsejétől hivatalos fizetőeszköz Magyarországon.

Ám a legérdekesebb magyar pénz története mégis 1918-hoz kapcsolódik, amikor kiadtak egy olyan pénzt, a koronát, amelyet alig egy órával a kibocsátása után már ki is vontak a forgalomból. Ezt hívják "szörnyszülött" bankjegynek is. Egy kétszáz koronás bankjegy volt a hazai pénzforgalom kielégítésére még 1918 végén, és 1848 után ez lett volna az első teljesen magyar nyelvű pénz is.

A kiképzése megjelenősen elüt minden eddig látott magyra pénztől, babérág és pálmaág látható rajta. Egy órával a kibocsátás után, be is vonták.

Így nézett ki a pénz: