Petőfi első versének rendkívüli ellentmondása 180 éve foglalkoztatja az irodalmárokat
Olvass tovább...
A magyar népdal csintalanabb, mint hitted.
Dunántúlon a virágvasárnapi nagylányok villőzése mellett a zöldágazásnak volt a szerves része a dalocska kántálása. Lehet, hogy most pislogtál párat, de máris elmagyarázzuk pontosabban. A villőzés annyit tesz, hogy a lányok tavasszal fűzfaágakkal feldíszítve járták a falvakat - ezt egyébként zöldághordásnak is nevezték.
Talán mindannyiunknak megvan az élmény, amikor oviban vagy az általános iskola alsó tagozatában körben állunk, majd ketten alkotnak egy kaput a kezeikkel, amin sorozatban haladnak át a gyerkőcök, akik ezután saját maguk is a kapu részeivé válnak. Az eredeti „játékszabályok" szerint a dal végén a kaput tartó gyerekek megkérdezik a többiektől, hogy melyikükhöz csatlakoznának szívesebben. Ezután felsorakoznak a válaszott mögé, és addig folytatják a nótát, amíg mindenki be nem áll valamelyik kapus mögé.
[[c1]]
Ezeknek a népdaloknak a jelentésével nem foglalkozunk, anélkül égtek bele a tudatunkba, hogy egy pillanatra elgondolkoznánk azon, vajon miről is szólhatnak.
„Bújj, bújj, zöld ág,
zöld levelecske,
nyitva van az aranykapu,
hadd bújjatok rajta.
Nyisd ki rózsám a kapudat, kapudat,
hadd kerüljem házadat, házadat.
Szita, szita péntek,
szerelemcsütörtök,
bab szereda"
– szól eredeti formájában a népdal. Léteznek alternatív verziók is, kiegészülve például az alábbi versszakkal.
„Bújj, bújj, zöld ág,
zöld levelecske,
nyitva van az aranykapu,
hadd bújjatok rajta.
Rajta, rajta, leszakadt a pajta,
Benn maradt a macska."
Kapaszkodjatok meg, de az ÉVA Magazin utánajárt, mi lehetett a valódi üzenete a Bújj, bújj zöld ágnak. Szerintük valójában a női, férfi aktusról szól. A zöld ág a férfi nemiszerve, az aranykapu pedig a nőé, amin be lehet bújni. Persze csak óvatosan, nehogy leszakadjon a pajta, mert akkor benn marad a macska. Utóbbi szavak természetesen a teherbe esésre, várandósságra célozhatnak.
Olvass tovább...