Ő volt a magyar ördöglovas, aki kastélyok emeleteiről ugrálgatott le a lovával

A legendás arisztokrata, a nemesi szalonok extrovertált grófja 1805-ben született Budán, ő volt a Sándor család grófi ágának utolsó férfitagja.

Császári és királyi kamarás, világhírű lovas.

A család rengeteg különcöt termelt ki az idők során, Móric sem volt kivétel. Apja többek között egy zárt folyosóval kötötte össze a családi fészket a közeli színházzal, hogy ne kelljen kimennie az utcára, ha egy kis kulturált szórakozásra vágyik. Bátyja korai halála után ő lett a családban a trónörökös, minden körülötte forgott, így rengeteg különórára járt, miközben kora minden készségét magába szívta.

Nagyon jó lovas volt, és imádta az extrém helyzeteket is.

^{Kép: Johann Erdmann Gottlieb Prestel (1804–1885)}

A Várba vezető lépcső volt az egyik kedvenc közlekedési útvonala, mindez persze lovaskocsival. Eközben pedig igazi attrakció volt, amikor a budai háza erkélyéről pipázott, természetesen mindezt lóháton, de egyes beszámolók szerint, ha az utcán lóval járt, mindig mutatott valami nyaktörő mutatványt. Sokszor járt Angliában is, ahol elképesztő lovas bravúrjaival elnyerte a szalonok megbecsülését.

Az egyik leghíresebb sztori, amikor leugratott bajnai kastélya erkélyéről, a ló bele is halt a mutatványba, a gróf viszont szerencsésen megúszta a nem mindennapos eseményt.

A Sándor-kastélyt amúgy az elkövetkező hónapokban fogják átadni Bajnán egy hatalmas felújítás után, a kastély folyosóin majd a gróf legendás életének eseményei elevenednek meg.