Macskabélből és állatok húgyhólyagából készültek az első lufik – videó

A lufi, mint ünnepi díszlet már a maja és az azték kultúrákban is megjelent.

A régmúlt történelem során az aztékok előszeretettel készítettek lufit macskák beleiből.

A beleket elsőként kitisztították, utána kifordították, majd a szárítás után növényi rostfonalakat varrtak beléjük. A két közkedvelt forma, amit megformáztak ezekből az a szamár és a kutya volt. Az ünnepek tetőpontjaként a lufik az azték piramisok tetejére kerültek. Legvégül pedig felgyújtották őket, így tisztelegve az isteneik előtt.

A történelem folyamán népszerűek voltak még a sertéshólyagból készült léggömbök is, de egyéb állatok beleiből és készítettek léggömböket. Sőt, a különböző állati eredetű húgyhólyagok és gyomrok sem számítottak kivételnek. Ezeket a belső részeket a legtöbb esetben kiszárították, majd egyszerűen felfújták. A bálnabélből készült lufikról pedig nagysikerű regényekben is olvashatunk, így például A Robinson családban vagy a Moby Dickben.

^{Hólyagból készült ludi egy 19. századi festményen (Kép: Wikimedia Commons)}

A ma is ismert, modern lufi készítésének alapjait Michael Faraday fektette le 1824-ben. Ő volt az első személy, aki kísérletezgetésbe fogott kaucsukkal, nyersgumival és különféle gázokkal, mellőzve mindenféle állati eredetű anyagot.

Manapság már így készülnek a lufik: