Kocsiból vaddisznócsordát videózni, higgyétek el, jó lesz!
Borítókép: Forrás: Gabay Balázs
Színes
A hazai vaddisznó rajongók bizonyára emlékeznek a Vámház körúton szaladgáló Rocksteady Attilára vagy a Belvárosba bekukkantó Balzac Jánosra. A disznók a legnagyobb valószínűség szerint a Dunán leúszva érték el fővárost, s adtak napokon át muníciót a 444.hu munkatársainak, akik frappáns nevekkel látták el őket, illetve nagy lelkesedéssel tudósítottak budapesti kalandozásaikról.
Nos, nem gondoltam, hogy egyszer én is a fővárosból, illetve annak széléről jelentkezhetek be hasonló, előre nem egyeztetett riportról. Vasárnap este ez is bekövetkezett.
Egy közeli családtagunkat mentünk meglátogatni autóval a budakeszi Korányiba, teljes nevén az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetbe. Napvilágnál olyan varázslatos az erdei környezet, s patinás a múlt század elején felhúzott épületegyüttes, hogy a welovebudapest.hu egy ízben fotógalériás riportot készített róla – Thomas Mann A Varázshegy című regényének helyszínéhez hasonlítva a látottakat. November végén, naplemente után, szakadó esőben engem időnként a Leonardo di Caprio-féle Viharszigetre emlékeztett inkább. Kislányommal és feleségemmel komoly navigációs nehézségek során – a közönség segítségét is kérve – haladtunk épp a kanyargós szerpentinen, amikor jobbról kotorászó alakokra lettem figyelmes. Innentől beszéljen inkább a cikk alján található videó.
A felvételen elhangzott monológok, párbeszédek néhol az RTL 2-őn a '90-es években csúcsra járt Bitte lächeln című nevettetősorozat egyes részeit idézik. Főleg, amikor drága nejem kevésbé találja viccesnek, hogy a nem épp strapabíró képességéről ismert Suzuki GLX-ünk kasztnijának közvetlen közelében röfögnek a vadak, s ennek hangot is adott. Eközben a nemsoká 3. életévébe lépő Nóra lányom hátulról, a gyerekülésből süvíti, hogy nem látja a disznókat.
Végül mindenki túlélt mindent: a kocsi megmenekült a megagyarolástól – főleg, hogy egyik állaton sem láttunk agyart –, a disznók a reflektorvakságtól. Egyedül Nóri elégedetlenkedett a rossz látási viszonyok miatt kimaradt vizuális élmények okán, cserébe azóta végtelenített verzióban nézi telefonon a felvételt. Én meg lehet, hogy lassan pötyögök két sort a területet gondozó Pilisi Parkerdő Zrt-nek, hogy legalább osztogassanak sokkolót vagy baseball ütőt a bejáratnál, ha már rögtönzött vadállatsimogatóra van sansz itt esténként. Ez a Jurassic Park-os verzió a kocsiból egyébként nekem kifejezetten tetszett.
(Nem is oly rég a szerkesztőségünkben hajkurásztunk egy nyestet, erről itt olvashat beszámolót.)
(Gaba)
Nos, nem gondoltam, hogy egyszer én is a fővárosból, illetve annak széléről jelentkezhetek be hasonló, előre nem egyeztetett riportról. Vasárnap este ez is bekövetkezett.
Egy közeli családtagunkat mentünk meglátogatni autóval a budakeszi Korányiba, teljes nevén az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetbe. Napvilágnál olyan varázslatos az erdei környezet, s patinás a múlt század elején felhúzott épületegyüttes, hogy a welovebudapest.hu egy ízben fotógalériás riportot készített róla – Thomas Mann A Varázshegy című regényének helyszínéhez hasonlítva a látottakat. November végén, naplemente után, szakadó esőben engem időnként a Leonardo di Caprio-féle Viharszigetre emlékeztett inkább. Kislányommal és feleségemmel komoly navigációs nehézségek során – a közönség segítségét is kérve – haladtunk épp a kanyargós szerpentinen, amikor jobbról kotorászó alakokra lettem figyelmes. Innentől beszéljen inkább a cikk alján található videó.
A felvételen elhangzott monológok, párbeszédek néhol az RTL 2-őn a '90-es években csúcsra járt Bitte lächeln című nevettetősorozat egyes részeit idézik. Főleg, amikor drága nejem kevésbé találja viccesnek, hogy a nem épp strapabíró képességéről ismert Suzuki GLX-ünk kasztnijának közvetlen közelében röfögnek a vadak, s ennek hangot is adott. Eközben a nemsoká 3. életévébe lépő Nóra lányom hátulról, a gyerekülésből süvíti, hogy nem látja a disznókat.
Végül mindenki túlélt mindent: a kocsi megmenekült a megagyarolástól – főleg, hogy egyik állaton sem láttunk agyart –, a disznók a reflektorvakságtól. Egyedül Nóri elégedetlenkedett a rossz látási viszonyok miatt kimaradt vizuális élmények okán, cserébe azóta végtelenített verzióban nézi telefonon a felvételt. Én meg lehet, hogy lassan pötyögök két sort a területet gondozó Pilisi Parkerdő Zrt-nek, hogy legalább osztogassanak sokkolót vagy baseball ütőt a bejáratnál, ha már rögtönzött vadállatsimogatóra van sansz itt esténként. Ez a Jurassic Park-os verzió a kocsiból egyébként nekem kifejezetten tetszett.
(Nem is oly rég a szerkesztőségünkben hajkurásztunk egy nyestet, erről itt olvashat beszámolót.)
(Gaba)
Színes
Legnépszerűbb
Lerántották a leplet, ezért lehet olyan sürgős a Digitális Állampolgárság applikáció bevezetése
Megszűnik, jön a változás, most közölték a meteorológusok
Olyan jön szenteste az RTL-en, amit már rég vártak a magyarok, az egyik kedvenc sorozat különkiadását tűzik műsorra
Ajándékba ad ezer forintot az Aldi, csak ezt kell tenni érte, bárki kihasználhatja a lehetőséget
Megnéztük a Fekete kanárit, de inkább mentünk volna nézelődni egy kisállatboltba
