A számítógép az adatokat a merevlemezen tárolja, ez az úgynevezett Hard Disk Drive, a rövidítése pedig HDD. A merevlemezen ugyebár nem csak videókat, vagy képeket tárolunk, hanem programokat is. Ha el szeretnél indítani egy programot (vagy bekapcsolod a számítógépet), akkor a számítógéped elkezdi kiolvasni a szükséges fájlokat a merevlemezről, majd feldolgozza a kiolvasott adatokat, végül elindul a program. Így logikusan kikövetkeztethető, hogy nagyban függ a programok elindulásának sebessége a merevlemez sebességétől, vagyis attól, hogy mennyi idő alatt tudja a számítógép kiolvasni a szükséges adatokat.
Itt jön a képbe az SSD, ez az angol Solid State Drive kifejezés rövidítése. Magyarul eléggé hülyén hangzik: szilárdtest meghajtót jelent. Maradjunk abban, hogy ez egy félvezető alapú meghajtó, vagyis hasonlóan működik, mint egy memória, vagy mondjuk egy pendrive. Nincs benne tehát semmilyen mozgó alkatrész, ellentétben a hagyományos merevlemezekkel. És ahogyan egy pendrive is nagyságrendekkel gyorsabb, mint például egy CD lemez volt (ami ugye forog), úgy egy SSD meghajtó is nagyságrendekkel gyorsabb, mint egy hagyományos merevlemez.
A tempó különbség mondjuk egy átlagos merevlemez és egy átlagos SSD között kb. ötszörös, természetesen az SSD javára. Szélsőségesebb példát kiragadva pedig mondhatnánk azt, hogy létezik olyan SSD meghajtó, ami a legjobb hétköznapi merevlemez sebességénél simán képes harmincszoros sebességet elérni.
Az SSD meghajtók egyetlen hátránya, hogy még mindig jelentősen kisebb a tárkapacitásuk, mint a hagyományos merevlemezeké, így ezeken csak a szükséges adatokat tárold. Ha Neked sok adatod van, akkor az SSD meghajtón kívül szükséges lesz a hagyományos merevlemezt is megtartanod.
Ha laptopot használsz, annál is megoldható, hogy egyszerre legyen a gépben SSD meghajtó is és merevlemez. Ez esetben a DVD meghajtóról kell lemondanod, de abból is varázsolható USB-s DVD meghajtó. Szóval az árak olyan mértékben csökkentek, hogy most már megéri váltani, így SSD-re fel! (
Mastermind számítástechnika)