Nagy a sajnálkozás! Aranyérmet szerzett Kanadának a Kína által „leselejtezett” úszónő

A 21 éves olimpikon 100 méter pillangón zsebelte be az aranyérmet. A győzelem hatására a kínai internetfelhasználók hangos sajnálkozásba kezdtek azok miatt a körülmények miatt, amelyek okán az úszócsillag nem „saját” nemzetének szerzett dicsőséget, hanem annak az országnak, amely befogadta és felnevelte. 

MacNeilt – amint arról számos médium beszámolt – vérszerinti szülei 2000 februárjában hagyták el. Egy évvel később egy kanadai házaspár, Susan és Edward MacNeil fogadták örökbe a lányt, húgával együtt.

MacNeil 2008-ban kezdett el versenyszerűen úszni, és hamar komoly hírnevet szerzett magának a Michigani Egyetemen.

Tehetsége a 2019-es dél-koreai Gwangjuban rendezett világbajnokságon mutatkozott meg először igazán, ahol letaszította trónjáról a világrekordot tartó Sarah Sjostromot, aranyérmet szerezve.

A 21 éves világbajnok története csak egy a sok közül, amely Kína rendhagyó gyermekvállalási politikájának része. 

1980-ban a kínai kormány állami születésszabályozást vezetett be. A hírhedt „egygyermekes politika" részeként a házaspárok csupán egyetlen gyermeket vállalhattak – bevett gyakorlatnak számított, hogy az első gyermek megszületése után a hatóságok kötelezni akarták az édesanyát, hogy sterilizáltassa magát, egy második terhesség esetén pedig kötelező abortuszt írtak elő. Aki megszegte az egygyermekes korlátozást, az komoly, kegyetlen büntetésre számíthatott. 

^{Maggie MacNeil átveszi az aranyérmet. Forrás: Profimedia}

A dolognak azonban a drasztikus népességcsökkenés mellett más súlyos következményei is voltak. Azok a családok ugyanis, akik mindenképp ragaszkodtak a családnevet tovább örökítő fiúgyermekhez, a lány csecsemőket kegyetlen módon magukra hagyták – születésüket gyakran még titokban is tartották, mert így könnyebb volt „megszabadulni” a nem kívánt leány utódtól, akik vagy az utcákon tengődtek, vagy jobb esetben egy külföldi család adoptálta őket. 

Könnyen lehet, hogy az aranyérmes olimpikon, Maggie MacNeil is így került új, kanadai családjához. 

A kínai családok fiúk iránti preferenciája (különösen a vidéki, mezőgazdasági területeken) további abortuszokat, örökbefogadásokat, valamint elhagyásokat eredményezett, ami ahhoz vezetett, hogy jelentősen lecsökkent a nők száma az országban.

2015-ben a kínai kormány egyébként enyhített az egygyermekes politikáján, lehetővé téve, hogy egy család két gyermeket is vállalhasson törvényesen.

Később – a fenyegető demográfiai válság, és a gyorsan elöregedő népesség következtében – ezt a törvényt is tovább enyhítették, így 2021 óta már a három gyermek is „legális.”