Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

„Szakmailag nem vagyunk megfelelő szinten” – Hrutka őszintén a magyar fociról

„Szakmailag nem vagyunk megfelelő szinten” – Hrutka őszintén a magyar fociról

Sport & Szabadidő

„Szakmailag nem vagyunk megfelelő szinten” – Hrutka őszintén a magyar fociról

Sport & Szabadidő

HZS - 2019.12.13. 19:49

Hosszabb lélegzetvételű, főképp a magyar futball problémáit előtérbe helyező interjút készített az Élet és Irodalom a Ferencváros korábbi játékosával, Hrutka Jánossal. A Footgolf Szövetség elnöke és tévés kommentátor szerint jelenleg egy kontraproduktív folyamat látható.

Szokatlan olyan futballal kapcsolatos interjút olvasni, amelyben feltűnnek olyan fogalmak, mint színház, kultúra, vers vagy épp a kvadratikus reciprocitás. Márpedig az Élet és Irodalom által, Hrutka Jánossal készített beszélgetésében a kvadratikus reciprocitás kivételével a fenn említett témakörök bizony megjelennek.

A korábbi válogatott játékos persze javarészt arról beszél, hogy milyen problémákkal küzd a magyar futball, milyen okok jelennek meg az utóbbi évek pofonjai mögött. Az interjúból a főbb gondolatokat szemlézzük:

  • „20 éve sokkal nehezebb volt kijutni egy világversenyre, mint most. Nőtt a mezőny, ezzel az esélyeink is. (...) ma például még negyedikként is maradt remény az Eb-részvételre. Lehet, hogy sikerül kijutnunk, de egyelőre tendencia, hogy nem tudunk élni a könnyített pálya lehetőségeivel.”
  • „Azokban a sportágakban tudunk sikeresek lenni, melyet csak kevesek űznek kimagasló szinten – kajak-kenu, vízipóló, vívás, de a kézilabdát is ide sorolhatnám. Ahol akkora a tömegnyomás, mint most már a futballban, kevésbé.”
  • „Szakmailag nem vagyunk megfelelő szinten.”
  • „A pénzbőség lehetővé tette, hogy külföldről behozzunk olyan munkaerőt, amelynek korábban eszébe sem jutott ezt a piacot keresni. Komoly probléma viszont, hogy nem csak minőséget veszünk.”
  • „Az akadémiai képzés a 15 és 18 év közötti gyerekek játszótere. Viszont a legmeghatározóbb technikai elemeket 6 és 12 éves kor között kell(enne) megtanulni. Ám az edzők munkáját az eredmények alapján minősítik, nem aszerint, hogy hány nemzetközi szintet elérő játékos kerül a felnőttekhez, a válogatottba vagy a külföldi piacra. A számon kérhető, minőségi munkát feláldozzák az eredményesség oltárán.”
  • „A futballban nem kulcskérdés már a tehetség. Szinte minden megtanulható, ami a jó játékhoz kell.”
  • „A mi gyerekeink 16-18 éves korukban ugyanis már nemigen akarnak külföldre menni. Itthon ennyi idős korban több pénzhez jutnak, mint amennyire esélyük volna ezen a szinten külföldön. Ez is az említett kontraproduktivitás tünete. Viszont, ha maradnak, és nem indul be gyorsan a pályafutásuk, néhány éven belül zsákutcába jutnak, mert nehézkes az átmenet az igazi profi státusba 18 és 21 éves kor között.”
  • „Nem tudunk nemzetközi szinten is versenyképes fiatalokat kitermelni.”
  • „A sportnak magának politikamentesnek kell lennie ugyan, de a háttér megteremtése nálunk az állam nélkül nem megy. Maga a futball sem piaci alapokon nyugszik most. Nem a bevételek és kiadások üzletszerű tervezése az alapja, hanem a közvetett és közvetlen forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei. Ezzel nincs is feltétlenül baj, ha az invesztíció mértéke egy idő után folyamatosan csökken, ha a kapott pénzért cserébe fokozatosan mindenkinek a saját lábára kell állnia, és az állami „beruházásokat” vissza kell fizetni.”
  • „Az a tehetség, teljesítmény, önkifejezés, amit a színpadon látok, valamint az érzés, amit kivált belőlem, már sokszor előrébb való, mint a sportpályákon tapasztaltak. Nehezen tudnám már elképzelni az életem a Katona, az Örkény, a Radnóti vagy egy Pintér Béla-darab nélkül. Mindegy, hogy az ember az élet mely területén alkot értékeset, minden produktumot nagyon tudok becsülni.”

Borítókép: nepszava.hu