promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
25 éve veszítettük el Sennát, az aranykor királyát

25 éve veszítettük el Sennát, az aranykor királyát

Borítókép:  Ayrton Senna legendákkal tarkított mezőnyt tudott rendre legyőzni (AFP/Julio Pereira)
Sport & Szabadidő
Kategória fejléc

Legendák sorával kellett megküzdenie Ayrton Sennának a Forma-1-ben, de egy évtized az övé lett. Ő volt az aranykor királya – és a versenyzés királya is. 25 éve veszítettük el, még mindig csak 59 éves lenne. 

Bár e sorok írója nem Ayrton Sennáért szorított a Forma-1 történetének egyik legizgalmasabb korában, a nyolcvanas évek második és a kilencvenes évek első felében, ettől még könnyen lehet azonosulni a gondolattal, hogy 1994. május 1-én a királyát veszítette el a technikai sportok királya. Ahogyan akkor egy nekrológban olvasni lehetett:

Írjuk le végre egyszer, hogy ő volt a legnagyobb.

Pedig három világbajnoki címénél nyertek már többet előtte és utána is, és persze az, hogy ki a legjobb és a legnagyobb mindig szubjektív műfaj. De amiért Senna mégis méltó e kitüntető jelzőkre, az, hogy

világbajnoki címeit olyan időszakban nyerte, amelyet korszakos klasszisok sora alkotott,

őket tudta megannyiszor maga mögé utasítani. Miután 1984-ben beszállt az F1-be, egy évig a pályán volt még Niki Lauda, utolsó három évében pedig ellenfele lett Michael Schumacher: két olyan név, akiket szintén megillethet a minden idők legjobbja cím.

Senna évtizedében, 1984-től 1994-ig azonban a mezőnyben volt még többek között Nelson Piquet és Alain Prost is – az eddig felsoroltak valamennyien legalább három vb-cím birtokosai. Prost, az egyik géniusz a McLaren-istállón belül jelentett hatalmas riválist, Piquet honfitárs és nagy vetélytárs volt egyszemélyben.

És volt még valaki, akivel páratlanul látványos párharcokat vívott Ayrton Senna: Nigel Mansell.

A brit Mansell az előzés világbajnoka volt, a brazil Senna az előzés megakadályozásáé,

ennek magunk is rendre a szemtanúi lehettünk a Hungaroringen, ahol e duó sokmindent megmutatott öldöklő csatáiból.  

A fenti legendás neveken túl éppen ezért lehet ezt a korszakot, a Senna által fémjelzett évtizedet a Forma-1 aranykorának nevezni. A futamok nem a boxokban dőltek el, hanem a pályán – bár a konstruktőrök és az autók tudása nyilvánvalóan akkor is meghatározó volt.

Ám az autó, autó, az ember ember elleni küzdelem felemelő élménnyé tett minden futamot.

És kegyetlenül földhöz vágta a világot, amikor 1994. május 1-én a San Marinó-i Nagydíjon Ayrton Senna – aki 1988-ban, 1990-ben és 1991-ben a McLarennel világbajnok lett, a Williamsszel halálos balesetet szenvedett, miután vezető pozícióban betonfalnak ütközött. Senna még most is csak 59 éves lenne, és 25 éve nincs közöttünk.

A versenyzés királyának elveszítése óta a Forma-1 többé már nem ugyanaz. Brazíliának részben jelenthetett vigaszt, hogy néhány hónappal a tragédia után a

labdarúgásban világbajnoki címet ünnepelt, 24 év után.

A győzelmet még a füvön Sennának ajánlották a vb-győztes játékosok.

Ayrton Sennát a diadal pillanatai alatt sem lehetett elfelejteni (fifa.com)