Csányi beszélt legrosszabb döntéséről és az andorrai vereségről

Csányi Sándor, mint a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke adott hosszabb interjút az Indexnek. A következőkben összefoglaljuk a főbb gondolatokat:

• „Marco Rossiban bízom, jó kezekben van nála a válogatott. Abban biztos vagyok, hogy ő mindent meg fog tenni a sikeres szereplésért.”
• „Nekünk 51-49 a részvételre az esélyünk velük szemben. Akár még a 60-40-es jóslat sem tűnik irreálisnak” – jegyezte meg Csányi azzal kapcsolatban, hogy mennyi sansza van a válogatottnak Szlovákia és Wales ellenében kijutnia a 2020-as Európa-bajnokságra.
• „Az andorria vereség fizikailag sem esett jól, megviselte a szervezetem. A családom is aggódott értem, amikor azt látták, dől az orromból a vér, olyan magas volt a vérnyomásom. És akkor még csak nem is sejtettem, hogy Luxemburg még hátravan.”
• „...az MLSZ elvégezte a saját feladatát: jelentősen javította az infrastruktúra színvonalát. Az amatőr futball körülményeinek fejlesztésével megduplázta a játékosok számát, közel duplájára nőtt a csapatok száma. Biztosítjuk a szükséges anyagi bázist, stabilizálódott a harmad-, a másod- és az első osztályú klubok pénzügyi helyzete, és eközben a szövetség megfelelő nemzetközi kapcsolatrendszert alakított ki. Bevezettük azokat az ösztönzőket, amelyek előmozdították a fiatalok és a hazai nevelésűek játékát.”
• „Az MLSZ nem klub, a válaszokat a kluboknak kellene adniuk.”
• „Inkább a szurkolói kártya. (Mondta a legrosszabb döntését illetően) Jót akartunk, de nem tudtuk igazán megértetni a klubokkal és a szurkolókkal sem a célját, de már ott is megvolt a koncepció. Ez is egyik oka lehet annak, hogy a nézőszámokkal nem vagyok elégedett, de most már látszik egy lassú emelkedés, ha már mindegyik klub saját pályáján játszik, azt hiszem, még szebb számokat kapunk.”
• „A legfontosabbak számomra azok a döntések, amelyeket a fiatalok szerepeltetésért tettünk, illetve a hátország kiépítéséért. Az infrastruktúra összehasonlíthatatlanul jobb, mint volt, az egész régió figyelmét felkeltette. 280 ezer igazolt játékos lett, 12 ezer fölé emelkedett a csapatok száma. 1100 pályát építettünk, 1800 pályát újítottunk fel” – mondta arra a kérdésre, hogy mi volt a legjobb döntése.
• „Tudom, hogy jelentős deficit van még a magyar futballban, ha az utánpótlás helyzetét vesszük. Ahol leginkább tennivaló akad még, vitathatatlan, hogy a gyerekekkel foglalkozó edzők képzettsége, pedagógiai érzéke, elhivatottsága, egyáltalán, hogy kedvet adjanak a játékhoz, inspiráljanak.”
• „A Double Pass (akadémiákat vizsgáló cég) érkezése azért volt fontos, mert rávilágított arra, hogy egy akadémia csak akkor lehet sikeres, ha jól meghatározott filozófiája, koncepciója van a játékról.(...) A belgák azt kérdezték: mi a stratégiátok? És sok esetben kiderült, hogy az nincs is, vagy hiányos.”
• „És azt látom, hogy a valódi akadémiákon, Agárdon, Felcsúton, Győrben, a Honvédnál, a Haladásnál vagy Debrecenben nem dolgoztak rosszul, mert a legtöbb tehetséges fiatal onnan jött ki. Lehetne persze még jobb a helyzet, de az Eb-re úgy jutottunk ki, hogy alig volt topligás a keretben, és láthatóan azok a magyar csapatok, amelyek többségében magyar játékosokat foglalkoztatnak, eredményesek tudnak lenni.”
• „A társasági adó hatékony felhasználására külön ellenőrzési osztályunk van. Ennek az adminisztrációnak pluszteher lenne, ha mindent kiadnánk, és vannak benne különleges adatok is. 202 milliárd forint folyt be a futballba a taón keresztül, ennek kétharmada az amatőrökhöz. 443 milliárd forint volt viszont az igény, azaz ennek a felét nem engedélyeztük.”
• „Már a magyar klubok is úgy-ahogy kiépítették a megfigyelői hálózatukat, ami nélkül elengedhetetlen a sikeresség. Odaát (Horvátországban) ez régóta alaptétel. Véleményem szerint a legnagyobb lemaradásunk a 6–14 éves korú gyerekek képzésében van. Külön foglalkozni kellene velük nekünk is, már ebben a korban, és akkor a jó színvonalon működő akadémiák még jobb anyaggal dolgozhatnának.”