Ugyan nézőpont kérdése minden, de azzal, hogy a Manchester United–Liverpool 0-0-s eredménnyel ért véget, utóbbi együttes vesztett többet.
A Manchester United–Liverpool Premier League-rangadót sokféleképp lehet jellemezni, a helyzetekben bővelkedő jelző nincs ott az esetleges felsorolásban. Ennek főképp az az oka, hogy a Pool játékából az Old Traffordon ez alkalommal hiányzott a kreativitás. Az első (avagy a „nagy”) hármas – Firmino, Salah, Mané – teljesítménye a megszokottól elmaradt, ez egyrészt a United a labda elleni védekezésének köszönhető, s annak, hogy a három támadó közül a leginkább váratlan megoldásra képes Firmino bokasérülés miatt kénytelen volt cserét kérni.
S, ah már sérülés. Igen ritka eset történt, nevezetesen, hogy: az első negyvenöt perc után három kaput eltaláló lövést tudtak felmutatni a csapatok, míg összesen négy csere történt. Ebből egy a már említett Firmino, míg három United-játékos, Jesse Lingard, Ander Herrera és Juan Mata is hátsó combizom probléma miatt távozott idő előtt az öltözőbe. (Igaz, a lefújást követően se javult a helyzet: 4 kaput eltaláló lövés, 6 csere ellenében.)
Az első félidő után így a Pool-drukkerek joggal reménykedtek abban, ha valahogy is, de kedvenc csapatuk egy apró góllal, de megszerzi a három pontot, és ha egy időre is, de négy pontos különbséget alakít ki magának a tabella első helyén. Nem a forgatóköny szerint alakultak az események. A Unitedba csereként beálló Perreira és a mostanában valós teljesítményétől elmaradó Sanchez is remek labda elleni munkát végzett, míg a pálya közepén a Liverpool ötlettelen játékának következménye egy hajtós, brusztolós, de érdemleges megmozdulást nem hozó második játékrész láthattak a nézők.
Nagy esélyt szalasztott el a Liverpool, főképp úgy, hogy már csak két, top hathoz tartozó ellenféllel (Tottenham, Chelsea) játszik a bajnokság további szakaszában.