De miben rejlik az Ajax sikerének titka?

Az nem meglepő kijelentés, hogy a közép-európai országok futballklubjai – világviszonylatban mérve – nem dúskálnak a pénzben. Így a régió labdarúgásának kitörési pontja sokkal inkább a tehetséggondozásban, nevelésben, illetve az okosan kigondolt, fenntarthatóan működő klubmodellben rejlik. Közép-Európában azért akadnak országok, amelyek előbbi szegmensre helyezik a hangúlyt, s tudatosan erre építenek. Egy 2017-ben, a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának docense, András Krisztina és Havran Zsolt által készített felmérésből például kiderült:
 

A közép-európai országok játékoseladásaiból 2009 és 2015 között származó bevételek huszonöt százaléka Szerbiába, huszonegy százaléka Horvátországba ment. Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy a második számú európai kupasorozatban, az Európa-ligában a 2006–07-es és a 2017–18-as szezon között Románia, Csehország és Horvátország kiugróan teljesített. Ezek az országok összesen huszonnégyszer adtak csapatot az EL csoportkörébe.

De valójában az a nagy kérdés: miként lehet hosszú távon megfelelően működni? Egyebek között erről is beszélt , hogy a korábbi román válogatott, jelenleg az Ajax akadémiáján szakmai tanácsadóként tevékenykedő George Ogăraru 2018. szeptember 28-30. között, Bukarestben tartott sportbiznisz konferencián. Majd az előadást követően portálunknak is válaszolt néhány kérdésére.

Mint Ogăraru a Promotions.hu-nak elmondta, amikor 2013-ban Hollandiába került, olyan elképesztő szervezettséggel és felkészültséggel találkozott, amelytől egyszerűen elképedt. „Az edzőkkel, a vezetőkkel, a stábtagokkal, marketingesekkel együtt összesen 360 ember tevékenykedett nap mint nap azért, hogy az Ajaxot sikerre vezesse” – mondta, majd érzékeltetésképp hozzátette, a Steaua Bukarestnél összesen hat ember alkotta ezt a vázat: az elnök-vezérigazgató Becali, illetve rajta kívül öt ember – a román klub még marketingirodával sem rendelkezik.

„Az összes döntést egy személy hozta meg, ami természetesen óriási hibákhoz vezetett. Ilyenkor mindig belegondolok: mi lenne, ha a Steaua olyan háttércsapattal dolgozhatna, mint az Ajaxnál van?” – tette fel a költői kérdést Ogăraru.

Visszakanyarodva a működésre. A holland klubnál a kiválasztás a legfontosabb: kilencven játékosmegfigyelő (köztük sok önkéntes) van csak arra, hogy az országon belüli tehetségeket felkutassa – és ehhez még  hozzájönnek a nemzetközi színteret követő szakemberek. Az akadémiára bekerülő fiatalok egy jól felépített rendszer részesei, ahol a tehetséggondozás, valamint a személyiség- és karakterfejlesztés kiemelt szerepet kap.

„A kiemelkedő tulajdonságok erősítése fontos” – vázolta a helyzetet Ogăraru.

Ennek következtében, utánpótlás szinten nem az eredmény, hanem a fejlődés (mind mentális, mind technikai értelemben) a legfontosabb. Jó példa erre, hogy főleg a fiatalabb korosztály (8-12, illetve a 13-16 év közöttiek) tagjai különböző színű zokniban edzenek azért, hogy, amikor a gyengébb lábat kell fejleszteni az edzők valóban lássák azt, hogy a gyerekek próbálkoznak. Továbbá érdemes kiemelni, hogy a játékosok négy típusú felületen edzenek. Arra a felvetésre, miként írna le egy „átlagos” Ajax akadémistát, portálunknak Ogăraru elmondta:

Kiemelkedően magabiztos, kifogástalan technikai tudással rendelkezik, kezdeményező, kockázatvállaló személyiség. Fizikailag és mentálisan is erős. Az Ajaxhoz érkező gyerekek utóbbi elérése érdekében fiatal korukban egyebek között dzsúdóznak annak érdekében, hogy megerősödjön az izomzatuk. Épp ennek köszönhetően is tudják könnyebben megugrani az utánpótlás és a felnőtt futball közötti szintet, mert a nemcsak technikailag, de fizikailag is érettek a váltásra.

És persze mentálisan is érettek. Ugyanis a 16-18 éves életkor közötti akadémistákkal, akik a profi futball kapujában állnak külön sportpszichológus dolgozik, azért, hogy a játékosok képesek legyenek megtanulni és kezelni a felnőtt futball világának „nyomását”, ahogy azt is, hogy felelősek saját magukért, illetve a közösségükért. Utóbbi tényezővel kapcsolatban tanulságos történetet mesélt el a 2006-től 2010-ig a holland szuperklubnál futballozó Ogăraru. Mint mondta, hogy amikor az Ajaxhoz került, akkor megtapasztalta, hogy hiába keresnek eurómilliókat a világsztárok, megmaradnak egyszerű embereknek.

„Ennek egyik eleme, hogy a cipőjét mindenki maga tisztítja. Erről nem tudtam, s ott hagytam az öltözőben a koszos cipőmet. Először még valaki letakarította, másodjára már nem. Persze, a sáros cipő feltűnt az egyik csapattársamnak, aki ránézett a lábbelire és csak csóválta a fejét. Edgar Davids volt az. Innentől tudtam, hogy nem lesz sokáig maradásom, ha nem állok be a sorba” – fogalmazott.

Egy szó mint száz, az Ajax első akar lenni az oktatás és a nevelés területén. Ugyanis ők tudják: a fiataloké a jövő! Hagyják őket kibontakozni, hiszen ahhoz, hogy a gyerekben rejlő kreatív személyiség előbújjon, hagyni kell őket játszani – és ennek rendelnek alá mindent. Talán ezek után nem meglepő adat, hogy Ogăraru a svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központjának (CIES) 2017-es adatsorára támaszkodva büszkén emelte ki, a holland klub minőségi képzésének az eredményét. A 31 európai topbajnokságot tekintve jelenleg az amszterdami utánpótlásból 71 játékos szerepel a 31 liga valamelyikében. Csak úgy mellékesen: a horvát Dinamo Zagreb 67-el a második, míg a szerb Partizan Beograd 61-el a harmadik.

Persze, nem lehet elmenni a világ azon érzékelhető jelensége mellett, hogy a digitális kor termékei, a videojátékok egyre több gyereket vonzanak magukhoz. Kifejtette: a tehetséges gyerekek figyelme már nem csak a futballra fókuszál. Pár évtizede nem volt más, csak az utca és a labda, ma már a kluboknak vonzóvá kell válniuk, ugyanis ha nem tudják lekötni, maguknál tartani a gyerekeket, akkor könnyen elveszíthetik őket. Rádásul a jó otthoni körülmények kényelmessé teszik a fiatalokat. Ha túlzottan biztonságban érzik magukat a szülők által biztosított kiemelkedő anyagi háttér miatt, kevésbé küzdenek, és nem akarnak majd annyira kitörni – vázolta.

Ám úgy véli, hogy az elmúlt évek színvonal csökkenése ellenére is a holland liga az egyik legjobb hely egy fiatalnak. Egyszerűen azért, mert a csapatok nyitottan játszanak, a közönség nem annyira eredménycentrikus, a játékosokban rejlő minőséget keresik, s nem az azonnali győzelmet. Ebből a szempontból több türelem áll rendelkezésre, hogy valaki a legtöbbet hozza ki magából. Ahogy Ogăraru jelezte, az út és a minta adott, de fontos: nem szabad egy az egyben lemásolni a rendszert, sokkal inkább érdemes egy adott ország szokásaihoz, társadalmához szabni. Ekkor lesz valóban működőképes és hosszabb távon fenntartható a folyamat.