Ötévesek is járhassanak általános iskolába?

A kormány új nemzeti alaptanterv-tervezetébe tavaly bekerült volna egy nagy vitát kiváltó pont, az általános iskola első osztályát megelőző felkészítő évfolyam elindítása. Az újítással azt célozták volna, hogy az iskolakezdésig fejlesszék a gyerekek mozgását, az anyanyelvi készségeket, a beszédet, az érzékelést és észlelést, a figyelmüket, az emlékezetüket, valamint a logikai készségeket. A Civil Közoktatási Platform, az óvódapedagógiai egyesület, a Magyar Pedagógiai Társaság és több szakmai szervezet kifogásai miatt a felkészítő évfolyam ötlete kikerült a NAT-ból.

Az eduline.hu arról ír, hogy egy új alternatív megoldással rukkolt elő egy civil csoport, a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért. A szervezet radikális változtatásokat javasol január elején kiadott közleményében, a következőket:

• a kötelező érettségi tantárgyak számának csökkentése,
• a tankötelezettségi életkor leszállítását 5 éves korra,
• a tanulói ösztöndíjrendszer bevezetését az általános iskolai oktatásban,
• a köznevelési törvény és a kapcsolódó jogszabályok szuper revízióját,
• a pedagógusok pszichológiai-egészségügyi vizsgálatát.

Az érettségi tárgyak mennyiségét a szülői egyesület azért csökkentené, mert úgy látják, hogy „a tanuló joga eldönteni, melyik és hány tárgyból akar érettségi vizsgát tenni és milyen szinten, hiszen ő tudja, melyik tantárgyból akar felvételi vizsgát tenni.” Visszaállítanák korlátok nélkül az előrehozott érettségit, a nyelvvizsgakötelezettségnek ugyanakkor nem hívei. Nem támogatják, hogy anélkül ne lehessen diplomázni, illetve azt az új szabályt sem, miszerint 2020-tól már csak egy középfokúval lehessen bekerülni egyetemre, főiskolára. Az ösztöndíjrendszert a most létező Híd-program helyett vezetnék be, ennek lényege a lemaradó diákok felzárkóztatása.

A többi reformpont okát, célját nem részletezték.

(Promtions)