Budapesti atlétikai-vb: „Nem 55 ezres, 40 ezres lesz a stadion”

Keddre lehetett várni, s meg is született kora délután a döntés: Budapest rendezi a 2023-as felnőtt atlétikai világbajnokságot. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) hétfőn kezdődött, kedden is tartó tanácsülésén hozták meg a határozatot. A pályázókról keveset lehetett tudni, Budapest a végsőkig kitartott, így előzetesen valószínűnek tűnt, hogy mi nyerünk. Ehhez persze nyomatékot adott, hogy az insidethegames.biz hétfői értesülése szerint a magyar kormány megadta a pénzügyi garanciát az eseményre december elején.

Konkrétum annyi volt a keddi határozat előtt, hogy a világbajnokságra épül egy 15 ezer fős befogadóképességű atlétikai stadion, mely a versenyre 55 ezresre bővíthető. Gyulai Miklós, az atlétikai szövetség elnöke örömmel beszélgetett velünk, mint mondta jó, hogy végre tisztázhatja, mekkora is lesz az aréna. A befogadóképességet korábban mi is tévesen tüntettük fel.

Sok helyen teljesen pontatlanul jelent meg az információ. A világbajnokságra nem 55 ezres, hanem egy 40 ezres atlétikai stadion épül, s a torna végeztével a befogadóképességet 15 ezresre csökkentik. Az elkészülés határideje 2022 július vége, egy évvel a világbajnokság előtt kész kell lennie az arénának.

Gyulai kiemelte, több IAAF-tanácstag is megdicsérte a 2024-es magyar olimpiai pályázatot, anélkül nem tudott volna kandidálni a rendezésre a Magyar Atlétikai Szövetség. Abban a tervezetben már szerepelt a Lágymányosi hídtól délre, a Zsolnay-zsilipnél építendő atlétikai centrum.

Épül egy stadion, egy bemelegítő pálya és egy komplett atlétikai centrum fedett pályával és egy dobóközponttal. Nem csak a vb-re épül persze ez a beruházás, hanem később más versenyt is lehet benne rendezni, plusz a világ bármely tájáról tudunk fogadni versenyzőket, csapatokat, akik itt szeretnének felkészülni. Ez a komplexum fenntarthatóságát is szolgálná. A teljes központot 2022 nyaráig kell felhúzni.

A magyar szövetség elnöke elmondta, közel egyéves munka volt meggyőzni a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget, hogy a magyar főváros alkalmas rendezési helyszínnek. Ez utóbb nem volt annyira nehézkes, hiszen időközben Budapest maradt az egyetlen város, mely kitartott a pályázat mellett. Korábban Barcelona, Róma, Sevilla, még Nairobi is a kalapban volt, de ők végül visszaléptek. Az biztos volt, hogy ázsiai vagy amerikai város – ha pályáztak volna –, nem lesz házigazda, a 2019-es vb ugyanis Dohában, a 2021-es pedig az USA-beli Eugene-ben lesz. A magyar pályázati bizottságot egy hónapja meghívta az IAAF, hogy a testület bemutassa a konkrét vb-terveit, s itt sikerült meggyőzni a döntnököket.

Minden bizonnyal sokat nyomott a latba, hogy Magyarország atlétikai utánpótlás világversenyeket már gond nélkül rendezett, sőt 2004-ben fedett pályás felnőtt vb-t is. 

(Gabay Balázs)