Megér egy kapus 75 millió eurót?

A tény a következő: az AS Roma kapusa Alisson 75 millió euróért a Liverpool csapatához igazolt – ezzel ő lett a világ legdrágább kapusa. A brazil labdarúgó az olasz Buffon 17 éves rekordját döntötte meg: a Juventus korábban 52 milliót eurót fizetett érte a Parmának. Érdemes így elmélázni azon, hogy megéri-e az árát Alisson? Amikor megtörtént a transzfer, az első kérdés, amely válaszra várt: egy kapushiba hány ponttól fosztja meg az aktuális csapatot? (Érhető talán a felvetés, hiszen a Poolban Karius és Mignolet ténykedése nem volt épp magabiztos.)

Mivel ilyen adatsor nincs az xG, azaz a várható gól-mutató került előtérbe. Ennél a statisztikai mutatónál – ahogy a Nagykeró futballszótárában olvasható –  a „helyzeteknél nem a mennyiséget, hanem a minőséget helyezik előtérbe. Az xG-nél nem minden lövés egyenértékű: a nagyobb lehetőségek magasabb értéket kapnak, a kevésbé kecsegtetőek kisebbet. A modell lényegében azt mutatja meg, egy átlagos csapat hány gólt szerzett volna az adott mennyiségű és minőségű helyzetből.”

Nos, ebből kiindulva, Alisson teljesítménye egészen pazar. A 2017/2018-as szezonban még a Roma hálóját őrző kapus tizenkét góllal kevesebbet kapott, mint az várható lett volna az xG-modell alapján. Teljesítménye eme mutatóban 150 százalék körül mozgott. Továbbá az Opta statisztikája szerint Európában a brazil hálóőr mutatta be a második legtöbb védést, emellett pedig védési hatékonysága is igen kimagasló. Nála jobban csak David de Gea (Manchester United) és Jan Oblak (Atlético Madrid) teljesített. Előbbi 80,3, míg utóbbi 82,7 százalékos hatékonysággal repkedett.

A Karius-szal történő összevetésben érdekesség, hogy a brazil kapus 49 mérkőzésen védett, de nem volt gólt eredményező hibája, míg a BL-döntőn bakizó Kariusnak 32 meccsén három gólhoz vezető hibája is volt. S, hogy miként teljesít lábbal a brazil?

– hosszú labdák pontosságának tekintében 56,1 százalék kontra 28,3 százalék az arány – természetesen Alisson javára.

– a Romában senki nem adott több pontos hosszú labdát Alissonnál. (Egy kis kiegészítés: ebben az esetben a hosszú labda azt az átadást takarja, amelynek megtett távja hosszabb, mint 34 méter.)

– Alisson több pontos passzt adott (1082), mint a Manchester Cityben védő, s a válogatottban posztriválisaként számon tartott Ederson (928).

Egyértelmű, hogy a kifizetett összeg egyben befektetés is. Bár óriási közhely a „végy egy jó kapust”-elv, ugyanakkor a Liverpoolnál az utóbbi években nem sikerült kapusposztra stabil labdarúgót igazolni. A most kifizetett pénz pedig Alisson statsztikai mutatóit és eddigi teljesítményét látva abszolút a jó befektetés kategóriába tartozik.

Főleg azért, mert a Liverpoolnak a szintlépés érdekében mélyen a zsebébe kellett nyúlnia. Látható ugyanis, hogy a védelem az a pont, ahol ha javulni tud az angol klub, akkor bizony a bajnoki címre is joggal pályázhat.

Az előző szezont nézve látható: az úgynevezett „top six” (Arsenal, Manchester United, Tottenham, Manchester City, Chelsea, Liverpool) csapatok közül a negyedik legtöbb gólt kapta, holtversenyben a Chelsea-vel. Míg a lőtt gólok rangsorában a második.

És, mi a helyzet a mentális tényezővel? Nagyon röviden, aki már látott futballpályát közelről tudja, ha jó kapus áll mögötted, magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb vagy. Akár havi 10 millió fontot, akár havi 100 ezer forintot keresel focival...

(Havasi Zsolt)