Hosszú Katinka nem nyerheti meg ezt a csatát
Borítókép: Forrás: Hosszú Katinka Facebook-oldala
Sport & Szabadidő
„Sajnálatos, hogy a tokiói Olimpia lehetséges reggeli döntőiről megy a vita, a sportolók és edzők bevonása nélkül...” - írta közösségi oldalain Hosszú Katinka szombaton. Az olimpiai, világ, és Európa-bajnok úszó arra reagált, hogy múlt hét csütörtökön a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) elfogadta a következő nyári játékok úszóprogramját. A beosztás egyelőre nem nyilvános, de Hosszúhoz, ahogy más sportolókhoz, szövetségekhez is eljutott, hogy a szervezet reggel szeretné rendezni az egyes úszószámok döntőit. Ennek pedig egyetlen oka van: az NBC televízió.
Az amerikai kereskedelmi adó 1988 óta birtokolja a nyári olimpiák közvetítési jogát, a téli olimpiákét pedig 2002 óta. 2011-ben 4,38 milliárd dollárt fizettek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak azért, hogy 2020-ig kizárólagos jogdíj-tulajdonosok legyenek. Ez volt az olimpiai közvetítések történetének legzsírosabb szerződése, de mint utólag kiderült, csak egy előjáték volt. 2014-ben ugyanis a cég majdnem ráduplázott: 7,75 milliárd dolláros összeg került rá a dokumentumra, mely szavatolja, hogy 2032-ig az NBC a fő közvetítője a nyári és téli játékoknak.
Nem kell hozzá túl sok számolgatás, hogy világossá váljon, az IOC számára a legfőbb bevételi forrás az NBC. A csatorna pedig az amerikai tévénézők piacából él, ebből kifolyólag egyértelmű, hogy az ő igényeikhez szabja az IOC felé támasztott követeléseket. Ami Tokióban reggel nyolc, az Los Angelesben délután négy, a túlparton, New Yorkban pedig este hét. Ez pedig a prime time, ilyenkor lehet a legtöbb tévénézőt a készülékek elé ültetni, s ki nem akarja látni a sikert sikerre halmozó USA Teamet? Csak Rióból tizenöt aranyat vittek haza, ez volt a legsikeresebb amerikai sportág a legutóbbi olimpián, még a szintúgy bombaerős atlétákat is legyűrte (13 arany).
Hosszú Katinka természetesen joggal teszi fel a kérdést: hogy lehet, hogy a sportolók igényeinél bármi fontosabb lehet az olimpián? Hiszen ők csinálják a showt, az eredményeiken, mozdulataikon ámul a néző a helyszínen, és a tévéképernyőn keresztül. A válasz egyszerű: a pénz diktál, azt pedig nem a világklasszis úszók csúsztatják az IOC zsebébe, hanem egy amerikai tévés óriáscég. Ahogy 2008-ban, Pekingben is az ő kényük-kedvük szerint tűzték reggelre az úszódöntőket, most ugyanez várható.
2017 nyarán a FINA, vagyis a vizes sportokat tömörítő világszervezet változtatott az úszó világkupák lebonyolítási rendjén, s az új szabály szerint egy versenyző csak négy számban indulhatott el. Ez szakmailag és pénzügyileg is érzékenyen érintette Hosszú Katinkát. Ő egy helyszínen 8-10 számban is rajthoz állt, volt edzője-férje, Shane Tusup gyakorlatilag edzésprogramként tekintett a vk-ra. Emellett mivel csak 4 számban indulhatott, több tízmillió forinttal kevesebbet vihetett haza. A sportoló harcba szállt a FINA-val, számtalan bíráló posztot, levelet is írt a testületnek, s a végén ő nyert: a FINA idén eltörölte az indulási korlátot.
Ha ebből indulunk ki, Hosszú akár most is szembeszállhatna az olimpiai bizottsággal. Sőt, talán még társakat is találna a küzdelemben, hiszen az amerikai versenyzőkön kívül mindenkit érint a dolog, egyikük sem akar feje tetejére állított bioritmussal versenyezni a holnaphoz két évre rajtoló tokiói olimpián. A japán úszó szövetség már hivatalos kérvényt is intézet az olimpiai bizottság felé, hogy ne reggel kelljen csobbanni. Ugyancsak tiltakozik a várható határozat ellen Cate Campbell, olimpiai aranyérmes ausztrál úszó, s nemsokára egyre többen csatlakoznak majd a csalódottak táborához.
Viszont minden bizonnyal el fognak bukni ebben a „csatában”. Mivel az IOC-nek aláírt szerződése van az NBC-vel, akkor is reggel rendeznék a döntőket, ha a Katinkától Missy Franklynen át, Adam Peatytől Milák Kristófig az összes csillag bojkottálná az olimpiát. A ceh ugyanis már ki van fizetve, így ha falsul játszik a zenekar, akkor sem dől össze a világ. Hosszú pedig legfeljebb leporolja a riói edzésnaplót - Brazíliában magyar idő szerint hajnalban rendezték a döntőket), s az olimpia előtti utolsó hónapokban reggelre időzíti majd a legkeményebb edzéseit.
(Gabay Balázs)
Az amerikai kereskedelmi adó 1988 óta birtokolja a nyári olimpiák közvetítési jogát, a téli olimpiákét pedig 2002 óta. 2011-ben 4,38 milliárd dollárt fizettek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak azért, hogy 2020-ig kizárólagos jogdíj-tulajdonosok legyenek. Ez volt az olimpiai közvetítések történetének legzsírosabb szerződése, de mint utólag kiderült, csak egy előjáték volt. 2014-ben ugyanis a cég majdnem ráduplázott: 7,75 milliárd dolláros összeg került rá a dokumentumra, mely szavatolja, hogy 2032-ig az NBC a fő közvetítője a nyári és téli játékoknak.
Nem kell hozzá túl sok számolgatás, hogy világossá váljon, az IOC számára a legfőbb bevételi forrás az NBC. A csatorna pedig az amerikai tévénézők piacából él, ebből kifolyólag egyértelmű, hogy az ő igényeikhez szabja az IOC felé támasztott követeléseket. Ami Tokióban reggel nyolc, az Los Angelesben délután négy, a túlparton, New Yorkban pedig este hét. Ez pedig a prime time, ilyenkor lehet a legtöbb tévénézőt a készülékek elé ültetni, s ki nem akarja látni a sikert sikerre halmozó USA Teamet? Csak Rióból tizenöt aranyat vittek haza, ez volt a legsikeresebb amerikai sportág a legutóbbi olimpián, még a szintúgy bombaerős atlétákat is legyűrte (13 arany).
Hosszú Katinka természetesen joggal teszi fel a kérdést: hogy lehet, hogy a sportolók igényeinél bármi fontosabb lehet az olimpián? Hiszen ők csinálják a showt, az eredményeiken, mozdulataikon ámul a néző a helyszínen, és a tévéképernyőn keresztül. A válasz egyszerű: a pénz diktál, azt pedig nem a világklasszis úszók csúsztatják az IOC zsebébe, hanem egy amerikai tévés óriáscég. Ahogy 2008-ban, Pekingben is az ő kényük-kedvük szerint tűzték reggelre az úszódöntőket, most ugyanez várható.
2017 nyarán a FINA, vagyis a vizes sportokat tömörítő világszervezet változtatott az úszó világkupák lebonyolítási rendjén, s az új szabály szerint egy versenyző csak négy számban indulhatott el. Ez szakmailag és pénzügyileg is érzékenyen érintette Hosszú Katinkát. Ő egy helyszínen 8-10 számban is rajthoz állt, volt edzője-férje, Shane Tusup gyakorlatilag edzésprogramként tekintett a vk-ra. Emellett mivel csak 4 számban indulhatott, több tízmillió forinttal kevesebbet vihetett haza. A sportoló harcba szállt a FINA-val, számtalan bíráló posztot, levelet is írt a testületnek, s a végén ő nyert: a FINA idén eltörölte az indulási korlátot.
Ha ebből indulunk ki, Hosszú akár most is szembeszállhatna az olimpiai bizottsággal. Sőt, talán még társakat is találna a küzdelemben, hiszen az amerikai versenyzőkön kívül mindenkit érint a dolog, egyikük sem akar feje tetejére állított bioritmussal versenyezni a holnaphoz két évre rajtoló tokiói olimpián. A japán úszó szövetség már hivatalos kérvényt is intézet az olimpiai bizottság felé, hogy ne reggel kelljen csobbanni. Ugyancsak tiltakozik a várható határozat ellen Cate Campbell, olimpiai aranyérmes ausztrál úszó, s nemsokára egyre többen csatlakoznak majd a csalódottak táborához.
Viszont minden bizonnyal el fognak bukni ebben a „csatában”. Mivel az IOC-nek aláírt szerződése van az NBC-vel, akkor is reggel rendeznék a döntőket, ha a Katinkától Missy Franklynen át, Adam Peatytől Milák Kristófig az összes csillag bojkottálná az olimpiát. A ceh ugyanis már ki van fizetve, így ha falsul játszik a zenekar, akkor sem dől össze a világ. Hosszú pedig legfeljebb leporolja a riói edzésnaplót - Brazíliában magyar idő szerint hajnalban rendezték a döntőket), s az olimpia előtti utolsó hónapokban reggelre időzíti majd a legkeményebb edzéseit.
(Gabay Balázs)
Sport & Szabadidő
Legnépszerűbb
Fordulat Till Tamás ügyében, megúszhatja a börtönt a gyilkos
Küldtem egy panaszlevelet a Lidl-nek, pár nap múlva egy futár állított be egy hatalmas csomaggal
Hatalmas ajándékot ad minden magyarnak a Telekom karácsonyra, csak ennyit kell tenni érte
Nem mertek átnevezni egy magyar falut Romániában, rendkívüli az ok
Ők építették Stonehenget, az igazságot nehéz feldolgozni
