A wimbledoni tenisztorna (hivatalos nevén: The Championships), a legrégebbi és a legtöbb hagyománnyal bíró teniszverseny a világon. Az évente megrendezett négy legrangosabb teniszverseny, a Grand Slam-tornák egyike, és történelme, valamint nagy hagyományai miatt ezek közül is Wimbledon a leghíresebb és sokak szerint a legkiemelkedőbb is.
Ezt a tenisztornát minden évben nyár elején, június-júliusban rendezik meg füves pályán, az All England Lawn Tennis and Croquet Clubban, Angliában. A négy Grand Slam-torna közül ezt az egyet játsszák füves borításon.
Wimbledon hagyományos színei a sötétzöld és a lila. A szervezők előírják a játékosoknak, hogy teljesen fehér ruhát viseljenek. Ez volt az oka annak, ami miatt a fiatal Andre Agassi bojkottálta a tornát az 1990-es években. Semelyik másik Grand Slam-torna nem írja elő ilyen szigorúan a játékosok viseletét.
A wimbledoni tenisztornát hagyományosan a megelőző év férfi győztese nyitja meg a centerpályán: ő játssza az első mérkőzést. 2003-ig a versenyzőknek meg kellett hajolniuk a királyi család tagjai előtt, ekkor azonban Kent grófja elhatározta, hogy szakít a hagyománnyal, és a versenyzőknek csak akkor kell meghajolniuk, ha a királynő vagy a walesi herceg is jelen van.
Ennek a hagyománynak megfelelően hétfőn Roger Federer is pályára lépett. Az utóbbi hetekben a közösségi oldalakon egyre többen tették fel a kérdést: „Milyen márkájú ruhában fog versenyezni ezentúl a svájci?” Ugyanis tizennégy év után márciusban lejárt a teniszező szerződése az amerikai Nike sportszergyártóval.
Az újságírók azonban kiderítették, hogy a japán Uniqlo cég egy tíz éves szerződést ajánlott a sztárnak: eszerint csillagászati összeget, az eddigi háromszorosát, 300 millió dollárt fog kapni a 36 éves klasszis. Federer Uniqlo-t visel majd a pályán, valamint a sporthoz kapcsolódó nyilvános szereplései során is. Cserébe a cég használhatja a játékos képmását üzleteiben vagy reklámanyagaiban. A japánok korábban Novak Djokovicsot is támogatták, vasárnap esti pedig honfitársuk, Nisikori Kei volt a legértékesebb játékosuk.
Felmerül a kérdés, hogy miért éri meg egy ruhagyártónak akkor is fizetnie a svájcinak, amikor ő – valószínűleg – már több éve visszavonul a tenisztől. A reklámszakemberek érvélése szerint a nagy nevű sportszergyártók azért maradnak támogatói akkor is a sportolónak, amikor ő már nem a pályán teljesít, mert a sztárok értéke, valamint ismertsége visszavonulásuk után is presztízst és nem utolsó sorban hasznot hajt a cégeknek.
A történetbe azonban két csavar is került.
Az „RF” logó hozzánőtt Federerhez, ellenben a Nike tulajdona, így elméletben az amerikaiak továbbra is használhatják, és ezen a néven gyárthatják is a termékeiket. Még bonyolultabbá teszi a történetet, hogy az Uniqlo nem gyárt sportcipőt, így a svájcinak valamelyik másik gyártóval is meg kellett állapodnia.
Ilyen előzmények után érkeztünk el Roger Federer wimbledoni meccséhez. A svájci azonban nem sokat vacakolt, és a lehető legegyszerűbben bogozta ki a gordiuszi csomót: Uniqlo mezben, nadrágban és zokniban, de Nike cípőben állt ki a szerb Dusan Lajovics ellen.
A mérkőzésre nem vesztegetnék sokat, ugyanis az első helyen kiemelt szinte meg sem izzadt: 6:1, 6:3, 6:4 arányban verte Lajovicsot, és ott van a második fordulóban.
(Tuser Krisztián)