Amikor Neymar a kispadon találja magát

Nem igazán akadt még világbajnokság, amely előtt a brazil csapatot ne kiáltották volna ki a végső siker legnagyobb esélyesének. Most is ez a helyzet, s a keretük ereje, a kulcsjátékosok formája – leszámítva Neymart – és a vb-selejtezők adta önbizalom el is repítheti őket a döntőig. A szurkolók is bőszen áhítják a sikert: az 1994-től 2002-ig tartó mámort – két arany és egy ezüst termett három vb-n – lesújtó korszak követi. 16 éve nem sikerült érmet szerezniük, véget vetnének a sanyarú időszaknak.

A gyenge Copa América szereplés nyomán a brazil szövetség 2016 júniusában ajtót mutatott a játékosként világbajnok Dungának, és Titét, polgári nevén Adenor Leonardo Bacchit ültették a helyére. A Corinthianstól érkező tréner a selejtezőcsoport hatodik helyén vette át a szambakirályokat, és egy Ecuador elleni 3-0-s sikerrel kezdett. Ezt követően zsinórban hét meccset nyertek a brazilok, és a dél-amerikai zóna élére ugrottak. A lendület kitartott, elsőként jutottak ki a vb-re az összes csapat közül.

Tite nem átall beülni a tanulópadba, progresszív edzőként tartják számon. 2013-ban, miután távozott a Corinthianstól, az Arsenalnál és a Real Madridnál mélyítette tudását, és a 2014-es vb-n is szorgalmasan jegyzetelt, ez meglátszik a brazilok teljesítményén is. A válogatottat átvéve másfél év alatt átformálta a csapatot. Játszatta a Kínában légióskodó Renato Augustót és Paulinhót, és betette a Palmeiras akkor 19 éves titánját, Gabriel Jesust. Paulinho azóta a Barcelonával lett bajnok, míg Jesus a Manchester Cityvel. A világ legjobb szélső támadóival (Neymar, Willian, Philippe Coutinho) és felfutó védőivel (Marcelo, Dani Alves – ha utóbbi nem lenne sérült) rendelkezik. Elképesztő, de Filipe Luis, Diego Costa, Firmino vagy épp Douglas Costa jobbára csak a cseresorba férnek oda. Viszont épp attól nyerhet most világbajnokságot Brazília, mert nincs csapat, amelynek ilyen erős a kispadja.

A brazilok emberemlékezet óta nem kaptak ki, és a barátságos meccseik is remekül sikerültek. Egyedül Angliával döntetleneztek, Japánt, Oroszországot, Németországot és a horvátokat is legyűrték. Stabilan a 4-3-3-as felállást játsszák, ritkaság, hogy átállnak 4-1-4-1-re. Az alapjátékosaiban bízik Tite, de ha például Neymar nem lesz még topon, azonnal behozhatja a helyre Coutinhot. Erre nagy az esély, ugyanis a vasárnapi sajtótájékoztatón maga a kapitány is arról beszélt, hogy Neymarnak vissza kell még nyernie a kondiját, nem szabad túl nagy terhet rakni a vállára. Írtuk, és valljuk: a keret mélysége hozhatja el a braziloknak a hatodik vb-címet. S akkor kit érdekelne már a négy évvel ezelőtti 1-7 a németek elleni elődöntőben.

Azért az észak- és közép-amerikai selejtezőcsoport erősségéről mindent elmond, hogy Costa Rica úgy is simán kijutott a vb-re, hogy az utolsó nyolc meccséből kettőt tudott megnyerni. Derék dolog, hogy a közép-amerikaiak idegenben felül tudják múlni az USA-t, de az a csapat, amelyik barátságos meccsen néhány hónap leforgása alatt ki tud kapni Magyarországtól és Tunéziától, nem táplálhat vérmes vb-reményeket.

Pedig négy éve a vb-elődöntő kapujáig menetelt Oscár Ramírez gárdája. Az olaszok és Uruguay skalpját is megszerezte Costa Rica, és az angoloktól sem kaptak ki (0-0). A nyolcaddöntőben a görögöket tizenegyesekkel búcsúztatták, a negyeddöntőben pedig ugyanezt megtették velük a hollandok. Szédületes magasságba jutottak, a semleges szurkolók mindegyike nekik drukkolt.

Íme a görögök elleni, tizenegyespárbajban kivívott továbbjutás: 

A meglehetősen rutinos keretből négyen is a spanyol élvonalban futballoznak, a legismertebb közülük Keylor Navas, a Real Madrid kapusa. A cséká a lisszaboni Sporting támadó középpályása, Bryan Ruiz lesz. A labdarúgó második csatárként is megállja a helyét, a selejtezőben három gólt lőtt. 109 válogatott meccsénél csak a Deportivo La Coruna középpályásának, Celso Borgesnek van több – eggyel. 

Az ország legrutinosabb szakembere, Oscár Ramírez enyhén szólva a hátsó stabilitásra fekteti a hangsúlyt: az 5-4-1-es felállást szereti a legjobban.

Nem sok válogatott mondhatja el magáról, hogy az első világbajnokságon is ott volt. A svájci az egyik ilyen. Az északíreket sikerült elbúcsúztatniuk pótselejtezőn, így jutottak el Oroszországba. Pedig már az első selejtezőjükön eltángálták a friss Európa-bajnok portugálokat, mégis csak a csoportjuk második helye jutott nekik. (A harmadikok mi lettünk.)

A német válogatottról több, alapos szakmai jelentés is kimondta, hogy jót tett neki a multikulti, vagyis az, hogy a nem német gyökerű, kultúrájú jövevények gazdagították az ország focikultúráját. A svájci nemzeti csapat esetében nem sokan mernek ilyen kijelentést tenni. A szurkolók többször is ellenérzésüknek adtak hangot, hogy a játékosok jó része például nem énekli a svájci himnuszt a meccsek előtt. Ez nem is lenne egyszerű, hiszen az öltözőben, edzéseken hol az olasz, hol a német, hol a francia, hol a szerb, hol az angol szavak kerülnek elő. A hírek szerint Vladimir Petkovic kapitány hat nyelven beszél. Boszniai születésű horvátként horvátul, oroszul, németül, franciául, spanyolul és angolul. Egyszóval tudja kezelni az olykor bábeli zűrzavart. Horvát, boszniai horvát, született bosnyák, koszovói és macedóniai albán, nigériai, chilei, elefántcsontparti gyökerű játékos is akad a keretben. Miután Albánia kijutott a 2016-os Eb-re, megkezdődött a pszichológiai hadjárat, hogy melyik svájci hajlandó „igazi” hazáját választani, de végül miden sztár maradt. A csapat majdnem fele a Bundesligában játszik, a többiek az angol és olasz első ligában.

Petkovic gránitba öntötte a védősor két szélén Ricardo Rodriguezt és Stephan Lichtsteinert. A két bekk rendszeresen kíséri a támadásokat, és próbálkozik beadásokkal. Ha egészségesek, akkor Granit Xhaka és Xherdan Shaqiri sem maradhat ki: előbbi a fedezetsor hátsó, utóbbi az első végét kell, hogy kézben tartsa. Shaqiri az Eb gólját lőtte 2016-ban, és mivel csapata, a Stoke City kiesett a Premier League-ből, most elég sok csapat szeretné a soraiban tudni.

Shaqiri elképesztő gólja a lengyelek ellen a 2016-os Eb-n: 

Shaqirinek 70 meccsen húsz gólja van a nemzeti csapatban, ezzel ő az éllovas. Elöl többnyire a benficás Haris Seferovic lófrál. A svájciak a második hely várományosai a csoportban, de ha Costa Rica előveszi a 2014-es forgatókönyvet, nem lesz egyszerű dolguk.

Szerbia négy év szünet után tér vissza a világbajnokságra. A válogatott 1930-ban és 1962-ben is negyedik volt a tornán – Jugoszlávia néven. A 23-as keretből tizennégyen játszanak a top-4 bajnokság egyikében, a hazai liga mindössze két játékost ad. A két legnagyobb név a Manchester United-középpályás Nemanja Maticsé és a csapatkapitány Kolarové, aki a Roma stabil bekkje. Sok príma góllövője nincs az együttesnek: a Newcastle-ben szereplő Aleksandar Mitrovic 13 találattal a legeredményesebb, másik két társa összesen egy gólt tud felmutatni a válogatottban.

A Werder Bremen és a Schalke korábbi védője, Mladen Krstajic tavaly októberben Slavoljub Muslin stábjából előlépve vette át a szövetségi kapitányi tisztet. Elődjét annak ellenére kirúgták, hogy az elmúlt tizenkét év legjobb mérlegét produkálta a szerb kispadon és csoportgyőztesként juttatta ki csapatát a vb-re. Az Eb-résztvevő Ausztriát, Írországot és Wales-t is megelőzték.

Feltűnő, hogy mennyire bátran nyúl a fiatalokhoz Krstajic. Az utazó keretben hét 22 évnél fiatalabb futballista is megtalálható, többen közülük egy vagy két válogatott meccsel a hátuk mögött utaznak Oroszországba. „Nem félek. Remek kollégáim vannak a stábban, és amit én nem tudok, azt ők tudni fogják” – ecsetelte egy május elejei interjúban a szövetségi kapitány. Csapata Costa Ricával kezd, és egy esetleges győzelem tudjuk, micsoda mentális pluszt képes felszabadítani a balkáni játékosokban.

(Gabay Balázs)